A shiatsu alaptanfolyamon elvégzett
energetikai mérések eredménye
 

A shiatsu alaptanfolyamot 2 hétvégén végzik el a hallgatók. A két hétvége között 2 hét szünet van. Az első mérést az első hétvégén, vasárnap délután, míg a másik mérést a második hétvégén, vasárnap délután végzem el. A méréseket azért vasárnap délután végzem, mert akkorra a résztvevők már megszokják a környezetet, beilleszkednek a társaságba, engem is megismernek, és ténylegesen a rájuk jellemző csakra működést mérhetem meg. Igaz, hogy addigra a shiatsu gyakorlatok már kifejtenek rájuk egyfajta pozitív hatást, de a kezdéskor az új helyzet miatt lehetetlenség lenne megbízható méréseket végezni. Most 63 ember értékelhető méréséből levont következtetéseket szeretném itt megosztani.
A mérés ingával történt, egy 1-10-ig terjedő skálán, ahol az értékek a csakra működésével arányosak. Általában Barbara Ann Brennan Gyógyító kezek című könyvében publikált módszerrel mérem a csakrákat, de az ezzel kapott eredményeket nagyon nehéz lenne matematikai módszerekkel elemezni, és a tanfolyamon ez a módszer túl sok időt venne igénybe, ezért a módszert egy kicsit átalakítottam. Az inga 1-5-ig méri a negatív forgású csakra értékeket (a csakra átmérőt, amely a csakrán áthaladó energiával, információval arányos), míg a pozítiv forgású (óra járásával megegyező irány) csakra értékeket 5-10-ig méri. Az a tapasztalatom, hogy a jól sikerült 2-3 hetes nyaralás, pihenés után az egészséges emberek csakrái elől, hátul 7-8-as értéket vesznek fel. A kicsi csakra érték, és a túl nagy csakra érték egyaránt az egyensúly felborulását jelzi. A mérést elől és hátul is elvégeztem minden embernél. Tehát 12 mérést egy embernél, egy alkalommal. A kapott mérési halmaz első pillantásra kaotikus, minden ember csakrái sajátos módon működnek, és változtak meg a shiatsu hatására. Nem lehetett semmilyen összefüggést levonni belőle.
A továbblépést az jelentette, hogy már a mérések elvégzése alatt felfigyeltem arra, hogy az
extrovertált típusú emberek csakrái magasabb értékeket mutattak először, és a második alkalommal pedig a csakra értékek lecsökkentek náluk az előző méréshez viszonyítva.
Az introvertáltaknál minden pont fordítva történt. Náluk alacsonyabb értékeket mértem először, és a következő alkalomnál pedig nagyobbat. Az extravertáltaknál tehát csökkentek, míg az introvertáltaknál nőttek a csakra értékek a shiatsu hatására.
A következő lépés az volt, hogy az adatbázist szétválasztottam két részre, az egyikbe (1. csoport) azoknak az értékei kerültek, akiknek csökkentek, míg a másikba (2. csoport) azok kerültek, akiknél nőttek a csakra értékek. Az alábbi ábrán látható, hogy egyeseknek csökkent (negatív) másoknak nőtt (pozitív) a csakra értékeinek átlaga
.
Az 1. csoportba 27 fő került (lásd a negatív csakra eltéréseket a fenti ábrán), amelyből 5 főre nem voltak jellemzőek az extrovertáltak fő típus jegyei. A 2. csoportba 33 fő került (lásd a pozitív csakra eltéréseket a fenti ábrán), amelyből 6 főre nem voltak jellemzőek az introvertáltak fő típus jegyei. 3 embernél nem történt változás a csakra értékekben a shiatsu hatására.
Mindkét csoportnál külön-külön kiszámítottam az elülső és hátsó csakra értékek átlagát, és a hozzátartozó szórás értékeket az első, és a második mérés eredményeire. A kapott eredményeket grafikonon ábrázoltam.
A fenti ábrán a sötétkék vonal mutatja az első mérés átlagait a csakrákon, és a sötétzöld vonalak mutatják a szórással képzett alsó és felső határvonalat. A világoskék vonal mutatja a második mérés átlagait, a világoszöld vonalak az alsó, és felső határt. Egyértelműen lehet látni, hogy minden csakránál csökkentek az átlag értékek. Az átlagos csökkenés 0.45 csakra érték, ami 8.9 %-os változást jelent.
A fenti ábrán a sötétkék vonal mutatja az első mérés átlagait a csakrákon, és a sötétzöld vonalak mutatják a szórással képzett alsó és felső határvonalat. A világoskék vonal mutatja a második mérés átlagait, és a világoszöld vonalak az alsó, és felső határt. Egyértelműen lehet látni, hogy minden csakránál növekedtek az átlag értékek. Az átlagos növekedés 0.8 csakra érték, ami 16 %-os változást jelent.
 
Az extrovertáltakra nyugtatólag hatott a shiatsu. Mindez nagyon jól érzékelhető volt a tanfolyam ideje alatt. Ugyanis az extrovertáltak, túl sokat beszéltek, nevettek, örökösen izegtek, mozogtak, felszínesen sajátították el a fogásokat a tanfolyam elején, aztán a végére, szép lassan elcsöndesedtek, és ügyesen minden gond nélkül végigmasszírozták a másfél órát.
Az introvertáltakra pedig üdítőleg hatott a shiatsu. Az elején csendben, bátortalanul, nehezen beilleszkedve tanulták az anyagot, aztán szép lassan magukra találtak, kinyíltak, és teljesen feloldódva, könnyedén, és precízen masszírozták végig a másfél órát.
A 8.9%-os és a 16%-os változás nem kis változás, ha azt nézzük, hogy az ennél nagyobb változás már az egyensúlyi helyzettől (7.5 csakra érték) csak jobban kitérítette volna az embereket.

Ezenkívül javulás történt az 1-7-ig és elől-hátul levő csakrák eltérésében is. (Az a ideális eset ha minden csakra az emberben 7.5 értéken van) Mindkét csoportnál kiegyenesedett az átlag 2alkalom (lásd a fenti grafikonokat) görbe az átlag 1alkalom-hoz képest.. Az 1. csoportnál ez a javulás 14.6%-os volt, és a 2. csoportnál pedig 19.9%-os volt.

Összefoglalva: A shiatsu hatására a csakrák működése közelebb került az ideális működéshez, és a csakrák kiegyensúlyozottabbak lettek, ami szemmel látható előnyös változást hozott az emberek viselkedésében is.

Kiss Gábor természetgyógyász

 

Vissza

 

C.G.Jung tipológiai elméletének egyik része az extraverzió - introverzió preferencia pár /Jung 1988/. Jung a viselkedésben fellelhető különbségeket a személyiségünk alakulását meghatározó alapfunkciókkal, preferenciákkal magyarázta. Ezeket részben örökletesnek, részben a környezet hatására gyermekkorban kialakulónak vélte, s –véleménye szerint- ezek alapozzák meg életvitelünket, különféle választásainkat, attitűdjeinket és azt, ahogy az élet kihívásai elé állunk.
A jungi rendszer három bipoláris dimenzió mentén elhelyezkedő preferencia pár: introverzió–extraverzió, érzékelés–intuíció és gondolkodás–érzelem alkotja. Ezt később az MBTI rendszer még egy észlelő-megítélő preferencia párral még kiegészítette.

Az extravertált emberek/E/ figyelmüket a külvilág dolgaira, eseményeire irányítják, energiájukat a külső tapasztalatokból szerzik. (Jobbágy-Takács 1997) Jung szerint az ilyen embereket teljesen elbűvöli mindaz, ami a külvilágban van, a tárgyak, az események, emberek, a közösségi eszmék, az értékeket a külvilágban keresik. /Jung 1988/
Ráhangolódnak és ily módon könnyen alkalmazkodnak a külső helyzetekhez, fontos számukra a külvilág megítélése, erős bennük a másoknak való megfelelés igénye, az elfogadás iránti vágy. Igazodni próbálnak a külső elvárásokhoz, könnyen változtatnak viselkedésükön és értékeiken, emiatt befolyásolhatóaknak tűnnek.
Sok elismerést és visszajelzést igényelnek és nyújtanak a körülöttük élőknek. Könnyen teremtenek kapcsolatot, szeretik a társaságot, kezdeményezőek, gyakran dolgoznak másokkal együtt. Általában sok barátjuk van, ezek a kapcsolatok azonban sokszor felszínesek.
Szívesen megosztják gondolataikat, érzéseiket a többiekkel, könnyen fejezik ki szóban magukat, először beszélnek, s csak azután elmélkednek, töprengenek az elmondottakon. Állandóan “akciókészek”, szórakozáskedvelő, merész, magabiztos embereknek látszanak, akik mindig nyitottak új érdeklődési körök kialakítására.
Ha néhány szóval szeretnénk jellemezni az extravertált emberek viselkedését, akkor a szociabilitás, interakciók, kifelé irányultság, felületesség, sok kapcsolat, akciók, gyorsaság, változatosság, nyílt kommunikáció, csapatmunka jellemző rájuk. (Kroeger – Thuesen 1988)
Gyengeségük lehet, hogy szükségük van arra, hogy mások mindig elérhetőek legyenek, egyedül nem szívesen dolgoznak, nincs elegendő türelmük ahhoz, hogy mélyen foglalkozzanak a feladatokkal, könnyen “beleugranak” dolgokba, a következmények figyelembevétele nélkül cselekszenek.

Az Introvertált személyekre /I/ a gondolatok, a belső világ élményei felé fordulás, a szemlélődés jellemző, energiájukat saját gondolataikból, ötleteikből, érzéseikből szerzik (Jobbágy-Takács 1997) Minden nap szükségük van egyedül töltött időre, hogy feltöltődjenek, és energiát adjanak maguknak, önbizalmuk és biztonságérzetük belülről fakad (Isachsen and Berens 1988). A dolgokat mélységükben szeretik feldolgozni, ehhez csendet, nyugalmat, egyedüllétet keresnek, a társaság helyett inkább a magányt preferálják.
Jung szerint az Introvertáltak tipikusan visszafogott, félénk, elég nehezen megközelíthető, társas környezetükhöz nehezen, vagy rosszul alkalmazkodó személyek (Hajdrik 2000).
Saját belső világukat jól ismerik, rendszerint világos szubjektív nézetekkel és értékrenddel rendelkeznek, ami csak nagyon alaposan feldolgozott érvek alapján és viszonylag hosszú idő után változtatható.
Gyakran a külső nyomások ellenére is kitartanak saját álláspontjuk mellett. Nem igazolják saját magukat, nem akarnak másokhoz igazodni, “belső iránytűjük” vezérli gondolataikat, érzésüket, reakciójukat. Az Introvertáltak fenntartással létesítenek kapcsolatokat: kevés, ugyanakkor mély barátságot ápolnak.
Interakcióik során szeretnek elismerést kapni, de ők kevésbé osztogatják azt (Lővey 1992).
Elsősorban írásban szeretik kifejezni magukat, mondanivalójukat világosan fogalmazzák meg, a beszédet, vagy cselekvést náluk mindig megelőzi a gondolkodás fázisa. Gondolataikat, érzéseiket ritkán hozzák felszínre, csak azokkal osztják meg, akikben megbíznak.
Szeretik az önállóságot, általában akkor elégedettek, ha egyedül dolgozhatnak. Hosszú ideig is képesek ugyanazon feladaton gondolkodni, nem szeretik, ha félbeszakítják, megzavarják őket.
Néhány szóval jellemezve: az Introvertált embereket a magány, privát élet, befelé fordulás, mélység, koncentráció, alaposság, kevés és mély kapcsolat, reakciók, megfontoltság jellemzi.
Gyengeségük lehet, hogy ellenállnak a külső befolyásnak, nem szívesen dolgoznak másokkal, nem fordítanak kellő figyelmet a külső eseményekre, a munkában teljes koncentrációra van szükségük, nem tűrik még az elkerülhetetlen megszakításokat sem, s gyakran “csiga lassúnak” tűnnek a többiek számára.

Dr. Mészáros Aranka