A  RÁMÁYANA, A FÖLD LEGŐSIBB LEGENDÁJA

 MINIATŰR FESTMÉNYEK FORMÁJÁBAN

készítette Rádhiká Rozália Hummel

Az alkotó gondolatai a képsorozathoz

HÉT SZAKRÁLIS  FESTMÉNY A RÁMÁYANÁBÓL

 A Szent Rámáyanából történő felolvasás általános a hindu otthonokban olyan különleges alkalmakkor, mint az esküvő vagy kisgyermek születése. A hét festmény szintén elmeséli a Rámáyana történetét és eközben örömöt, boldogságot hoz a szemlélő szívébe, csakúgy, mint az írott szavak. Ahogyan a csecsemőnek történő felolvasás megismerteti őt a beszélt nyelvvel, ugyanúgy aki ránéz ezekre a képekre, pozitív erőt meríthet és megérezheti a Rámáyana isteni lényegét. A szakrális képsorozat célja, hogy a Föld legősibb legendája, a  Rámáyana története gyönyörű képi megjelenésekben elérjenek a világ minden otthonába és magukkal vigyék az isteni üzenetet.

 A RÁMÁYANA VILÁGA

 A Rámáyana világa varázslatos világ. Reményt ad a kétségbeesetteknek, erkölcsi tanításokat ad különböző generációk tagjainak, a gyerekeket örömmel és izgalommal tölti el, a hívők szemét könnyel tölti meg és utat mutat az időseknek a megszabadulás felé. Szimbolizálja a világosság győzelmét a sötétség felett és a jó győzelmét a rossz felett. A földkerekség több millió emberének a szívében Sri Szítá és Sri Ráma képviseli az ideális házaspárt, a tökéletes királyt és királynőt. Ráma képviseli a mindenkor engedelmes fiút és az igazságos testvért. Még ma is ők a legjobb példái az erkölcsnek, az értékeknek, a neveltetésnek és a spirituális rendnek, melyet az apa biztosít a hindu otthonokban. Ez a kalandos és gyönyörű történet a világ számos művészét inspirálta már alkotásra különböző művészi formákat használva.

 Tulaszidas, az isteni író azt mondja, hogy egy szent képen kell, hogy legyenek gyönyörű lótuszvirágok az isten lábainál, boldog halak, virágok, gyümölcsfák, madarak és mennyei teremtmények azért, hogy megteremtsék a belső örömöt, Anandát, amelyben elérhetjük az istennel való egyesülést. A hét szent festmény a történet hét részét, azaz hét fejezetét ábrázolja. A festményeken a szemlélő észreveheti a Tulaszidas által meghatározott formákat. Sri Ráma története, melyet a szent Rámáyana elmesél, nagyon jól ismert szerte a világon. A költöző lakosság újra és újra elmesélte, és így eljutott a távoli vidékekre is. Mauritiustól Surinamig, Dél-Afrikától Baliig és Indonéziáig és Tájföldtől Kínáig a Rámáyana él, ismerik és ünneplik különböző formákban, egyaránt az ázsiai és a nem ázsiai kultúrákban.

Minden kép egy bizonyos irányvonalat követ. Hét kép készült, a Rámáyana hét fejezetét követve. A fő téma és a fő karakterek minden képen az előtérben láthatóak. A fontos történések időrendi sorrendben balról jobbra, fentről lefelé történő irányban követik egymást, csakúgy mintha egy könyvet olvasnánk. A történetek a bal felső sarokban kezdődnek és a jobb alsó sarokban végződnek. A történeteken túl a festményeken számos szakrális elem látható, mint például a szent lótuszok, elefántok és mangó ligetek. Valamennyi ábrázolt elem valamilyen spirituális vagy metafizikai igazságot szimbolizál. Mind a hét kép alján mélykék vizet láthatunk halakkal és virágokkal. A Rámáyana a metaforák, szimbólumok és allegóriák kincsestára. Ezek közül néhány a festményeken is megtalálható, mint például:

 • A palota hét lépcsősora a hét fejezet. • A szent víz mélysége Ráma nagyságát szimbolizálja • A lótuszvirágok a Rámáyana gyönyörű rímes verspárjai • A kagylók, amelyek felfedik a gyönyörű lótuszokat a költői eszközök • A hattyú a szenvedélynélküliséget és a spirituális megvilágosodást jelképezi • A mangó ligetek a meditáló szenteket szimbolizálják • A kúszónövények az istennek való odaadást, a kúszónövények gyümölcsei pedig az istenek lábainál felajánlott szolgálatot jelképezik
 

1. BALA – KANDA,                                                       RÁMA ÉS SZÍTÁ GYERMEKKORA

 Az első fejezet fő szereplői Ráma és az öccse, Lakshmana, akik az első kép központi helyén helyezkednek el. Virágzó lótuszokon állnak, ami azt jelképezi, hogy avatárok, az isten inkarnációi. Ganesha képe a bal oldalon azt a gyakori imát jelképezi, amelyet nehéz feladat elvégzése előtt szoktak mondani: „Hárítson el Ganesha minden akadályt Sri Rámáyanára emlékezve”. A történet a bal felső sarokban kezdődik, ahol Shiva elmeséli az isteni párról, Rámáról és Szítáról szóló gyönyörű eposzt a hitvestársának, Parvatinak. Nandi, aki Shivát szállítja és az igazságosság megtestesítője, a lábuknál ül. Egy palota látható a festmény központi hátterében. A bal oldalon Dasharatha, a boldogság királya látható, nagy dísszel és pompával. A jobb alsó sarokban az látható, amint Vishwamitra, a nagy bölcs és tanító, eljön Dasharathahoz és kéri a már gyerekként is bátorságukról híres fiait, hogy pusztítsák el a gonoszokat, akik csapásokkal sújtják az erdőt, és háborgatják az aszkéták és a bölcsek nyugalmát. Itt látható az is, amint Rama és Lakshmana legyőzik a gonoszt. Jobb oldalon a kép felső részében a fiatal Rámát látjuk, amint megpillantja Szítát, Dzsanakának, Szítá apjának a palota-kertjében, Mithilában. Az anyaistennő, Bhaváni temploma szintén látható a háttérben, ahol Szíta korábban a tökéletes férjért imádkozott. Az égen Indra, a mennyország királya, a bölcs Nárada, Gandharvák, az égi zenészek és Apszarák, az égi táncosok láthatóak a hajóikon, és mindannyian áldást szórnak.
 

A történet a bal felső sarokban kezdődik Dasharatha palotájának ábrázolásával. A történet úgy szól, hogy minden el van rendezve Ráma megkoronázásához. Ugyanakkor, Dasharatha legkedvesebb felesége, Kaikeyi azt akarja, hogy a fia, Bharata kerüljön a trónra, és hogy Rámát küldjék száműzetésbe 14 évre. Szítá és Lakshmana is elvonulnak az erdőbe Rámával együtt. Dasharatha nem tudja ezt elviselni,  fájdalmában meghal, láthatjuk a képen a halottégető máglyáját. A kép alsó részében láthatjuk Rámát, Szítát és Lakshmanát amint éppen hajóval átszállítják őket a folyón. A hajót Kevata irányítja, aki felismeri Rámában az isteni Vishnu inkarnációját. A kép bal alsó részén látható amint Ayodhya és Mithila küldöttei jönnek, hogy meglátogassák Rámát, Szítát és Lakshmanátt a száműzetésben. Ráma, Szítá és Lakshmana Chitrakoot isteni erdejébe mennek, ahol megpihennek egy rövid időre. A tetőpontja ennek a fejezetnek Bharata és Ráma találkozása. A két testvér olyan nagy szeretetet táplál egymás iránt, hogy a sziklák megolvadnak, amikor átölelik egymást. Ráma iránti szeretetének és odaadásának jeléül Bharata lemond a trónról és a királyságról, és megesküszik, hogy ameddig Ráma vissza nem tér a száműzetésből ő vezeklésben tölti idejét. Ráma lábbelijét is magával viszi, és a trónra teszi annak jeléül, hogy a trón és a királyság jogosan Rámát illeti és jelezve, hogy vissza fogja kapni, amint visszatér a 14 évnyi száműzetésből. Ezt a képet a festmény jobb felső részében láthatjuk.
 

A festmény azzal kezdődik, hogy Szítát  és Rámát láthatjuk a Mandakini folyó partján, amint Ráma Szítát öltözteti díszekbe virágokkal és levelekkel. Ezt a festmény bal oldalán láthatjuk. Jobbra haladva Rámát és Lakshmanát láthatjuk, amint meglátogatják az erdőben élő és meditáló jógikat és bölcseket. Itt találkoznak a bölcs Atrival. Eközben Szítá találkozik Anuszuyával, Atri feleségével, aki maga is egy csodatevő jógini volt. Anuszuya egy csettintéssel  mennyei ruhát, koronát és ékszereket teremt, amiket Szítának ajándékozott. Ezt a festmény közepén láthatjuk. Ennek hátterében láthatjuk, amint a két fiútestvérhez közeledik Szurpanaka, aki a gonosz Rávana lánytestvére. Tetszik neki a két fiútestvér és tudtukra adja, hogy szeretne hozzájuk menni feleségül. Amikor azok elutasítják, a testvéréhez, Rávanához megy panaszkodni, aki bosszút esküszik. Rávana elküldi Marichát egy szarvas formájában, hogy elterelje Ráma és Lakshmana figyelmét, és eközben Rávana elrabolja Szítát. Ezt a festmény jobb felső sarkában láthatjuk. Szitát is láthatjuk, amint kidobja ékszerét az égi hintóból, hogy jeleket hagyjon Rámának és Laksmanának ahhoz, hogy megtalálják őt. Jobbra Dzsatayut láthatjuk, a nagy keselyűt, aki megsebesült és Ráma ápolja. Dzsatayu, amikor meglátja, hogy Rávana elrabolja Szítát, megpróbál megküzdeni a gonosszal, de ez az életébe kerül. A festmény jobb alsó részében Rámát és Lakshmanát láthatjuk, amint találkoznak Sabarival, egy igaz hívővel, aki egész életében azért imádkozott, hogy megláthassa az istent. Ráma megáll a házánál és elfogadja a gyümölcsöt, amelyet Sabari felkínál neki, annak ellenére, hogy ő már megkóstolta azt, hogy ellenőrizze édességét és frissességét. A Rámáyana egyik tanítása az, hogy isten kegyelme kaszttól és formától függetlenül mindenkit elér, aki igazán vágyik rá.
 

A történet a bal felső sarokban kezdődik, ahol Hanumánt láthatjuk, amint viszi a két testvért a vállain azért, hogy találkozzanak Szugrívával, vánarák királyával, aki egy domb tetején lakik. A festmény legfigyelemreméltóbb része a fejezet fő témája, azaz a vánarák hadsereg alakulása, amely majd háborúba indul a gonosz Rávana király ellen. Itt a hadsereg az Indiai-Óceán partján várakozik, Lankával szemközt. A háttérben középen a Manaszi-tó látható virágzó lótuszokkal és más vízi élőlényekkel a buja zöld erdők között. Ez a szellem és a lélek egységét jelképezi, mely magában hordozza az anyagi világon túli mennyország eszméjét is. A fehér hattyú a tisztaságot jelképezi, és az ég felé vezető utat jelzi. Közvetlenül e felett láthatjuk a két testvért, amint Ráma Lakshmanát tanítja. Ettől jobbra látható Ráma, amint Hanumánt tartja az ölében. Itt Ráma arról beszél, hogy hogyan keresse meg Hanumán Szítát, és átadja neki a gyűrűjét, ami majd bizonyítja, hogy Ráma küldte őt.
 

A történet a bal alsó sarokban kezdődik, ahol Hanumánt láthatjuk amint éppen az óceán felett repül, hogy Szítát megkeresse. Itt találkozik a kígyók anyjával, aki megtámadja egy óriáskígyó formájában. Hanumán a bölcsességével legyőzi a kígyót, aki visszanyeri isteni formáját és megáldja Hanumánt. Ezután Hanumán találkozik egy viziszörnnyel, aki felajánlja Hanumánnak, hogy pihenjen meg a hátán egy kicsit. A bal sarokban Hanumánt Lankában láthatjuk, ahol megtalálja Szítát, odaadja neki Ráma gyűrűjét, és biztosítja róla, hogy Ráma hamarosan egy hadsereggel érkezik azért, hogy megmentse őt. Hanumánnak láthatóan ízlenek az ’Ashoka vatika’ kert mangói a hosszú és fárasztó utazás után. Rávana palotáját a festmény jobb oldalán láthatjuk. Itt az őrök elfogják Hanumánt, és Rávana király elé viszik. Hanumán kéri Ravanát, hogy engedje el Szítát, és figyelmezteti, hogy Ráma hamarosan érkezik, hogy kiszabadítsa. A jobb oldalon Hanumánt megkötözve láthatjuk. A dühös Rávana parancsot ad az őröknek, hogy gyújtsák meg Hanumán farkát, nem ismerve a vánara isteni képességeit és hatalmát. A történet szerint Hanumán elmenekül a palotából, és lángoló farokkal ugrik egyik tetőről a másikra egész Lankán keresztül, és így az összes ház a palotával együtt lángokba borul. A jobb alsó sarokban újra együtt láthatjuk Rámát és Hanumánt. Miután Hanumán visszatér Lankából, számot ad Rámának az útjáról és a Szitával való találkozásáról. Átadja Rámának Szítá hajdíszét annak bizonyságául, hogy Szítá jól van és várja, hogy Ráma kiszabadítsa.
 

A festmény bal oldalán látható a vánara hadsereg amint hidat épít úszó kövekből az óceánon keresztül Lankába. Két képzett vánara segíti a munkájukat, Nal és Neel, a világegyetem építészének, Vishwakarmának a fiai. Olyan sok vánara van, hogy el sem férnek a hídon, ezért sokan közülük halak és krokodilok hátán kelnek át a vízen. A hadsereg nagyszabású támadást indít a város ellen. Indra, a mennyek királya, elküldi Rámának hatalmas hintóját, melyet erős fehér lovak húznak. A jobb felső sarokban Hanumánt láthatjuk, amint Szanjivanit, életmentő gyógynövényt hoz a Himaláyából, hogy életre keltse Lakshmanát, aki halálos sebet kapott a csatában. A jobb felső sarokban a végső küzdelmet láthatjuk, melyben Ráma nyilai megsebzik Rávana fejeit. Utolsó lélegzetével Rávana az isteni Ráma nevet mondja ki, és ezzel megváltja magát és lelke belép a legfelsőbb lélekbe, a Rámába. Középen láthatjuk, amint egy mennyei virág hajó érkezik az égből, hogy visszavigye Rámát, Szítát és Lakshmanát Ayodhyába. A történet úgy tartja, mielőtt visszatértek volna Ayodhyába,  körül utazták a világot azért, hogy békét és boldogságot hintsenek mindenhol és mindenkire.
 

Ennek a fejezetnek a fő témája Ráma és Szítá megkoronázása Ayodhya királyának és királynőjének. Tőlük balra láthatjuk a három testvért, Lakshmanát, Bharatát és Shatrughnát, valamint a két bölcset, Vasishthát, aki a palota főpapja, és Vishwamitrát, a tanítót. Közvetlenül alattuk láthatjuk Hanumánt és más vánarakat. Az édes család a jobb oldalon látható. Jobb oldalon a kép alsó részén a varjú Kak Bushundi is helyet kapott. Róla azt tartják, hogy a mai napig egyfolytában meséli a Rámáyana történetét. A képen éppen a mennyei sasnak, Garudának meséli a történetet. A festmény alján Shíva és Shakti templomai láthatóak, ahol a történet eredetileg kezdődött. Boldog fehér elefántokat látunk fürödni a tóban. A palota körül a mangó fák a bölcseket, a jógikat  szimbolizálják, akiknek lelke és elméje a Rámáyanan történő meditációnak van szentelve. A kék víz hullámai azt jelképezik, amint az elme és a lélek hullámai a Fény felé fordulnak, ahonnan a Rámáyana isteni szereplői érkeztek.