Miért nő lefelé a virág a szív belsejében?

SZÍV

(elmélkedések és tapasztalások)

Kedves Vendégem!

  Add a kezed egy kis időre, és gyere velem egy kis utazásra a Szívünk mélyére.

"A szívnek vannak olyan indítékai, amelyet az értelem fel nem foghat."   Blaise Pascal

Szív és vérkeringés alapjai

http://mindenkinek.medicentrum.hu/ed/0/in/human_body/?page=1024

A vérkeringés központja – a szív – két izompumpából áll. Mindkét pumpa két részből áll, amelyeket billentyűk kötnek össze. A fő pumpaműködést a jobb és bal kamra látja el. A szív tartja folytonos áramlásban a vért, amely tápanyagokat és oxigént szállít a szervezet minden részébe, és elszállítja onnan a salakanyagokat. A vér először a tüdőbe kerül, ahol oxigént vesz fel, és szén-dioxidot ad le. A tüdőből a szívbe visszaáramló vér a bal pitvaron, majd a bal kamrán át az aorta közvetítésével jut el az agyba és a szervezet többi részébe. Az artériák a szív felől a testbe, a vénák vissza a szív felé szállítják a vért. A testből a vér a szív jobb pitvarába, onnan pedig a háromvitorlájú (tricuspidális) billentyűn át a jobb kamrába ömlik, ahonnan ismét a tüdőbe pumpálódik, hogy friss oxigént vegyen fel. A magzat érrendszerében két olyan (röviddel a születés után elzáródó) időleges összeköttetés van, amely lehetővé teszi, hogy a vérkeringés megkerülje a magzat nem működő tüdejét.

http://mindenkinek.medicentrum.hu/ed/0/in/human_body/?page=1019

A szív fala három részből tevődik össze. Kívül van a szívburok, amelynek két lemeze a szívet zsákszerűen körülveszi és védi. A középső réteg a vaskos  szívizom. A belső sima, fénylő lemez a szívbelhártya.
A szív működése bonyolult és összetett folyamat, az egész szívciklus közel egy másodpercig tart, és e rövid idő alatt nagyon sok műveletnek pontosan, összehangoltan kell történnie ahhoz, hogy a szív munkáját jól végezhesse el. A szív akkor is képes ütemesen összehúzódni, ha a szervezetből kivesszük, és oxigén, energia, és hőmérséklet szükségletéről gondoskodunk. Gondolhatnánk , hogy  a sinuscsomó és a többi módosult szívizom sejt képes a szív irányítására és nincs szüksége az idegrendszer vezérlő szerepére. Az idegrendszer szerepe a szabályozás, a szimpatikus idegen (serkentő) és a Vágusz idegen (gátló) keresztül igazítja a szív munkáját a pillanatnyi terheléshez.
 

Egy-két adat:

A percenként átlagosan 72-szer összehúzódó és elernyedő szív mintegy 5700 liter vért továbbít naponta. 60 év alatt 189 216 x 10 a kilencediken-szer dobban a szív, úgy, hogy egy percre sem áll meg (az összehúzódások közötti kis szünetek napi 5 órát is kitesznek). A ritmus az ereken és a szív elektromágneses impulzusain keresztül eljut az egész szervezetbe s mint karmester segíti az egybehangolt működést. Ilyen fontos szerepe van még a légzésnek is.

A szív- és érrendszeri betegségek a világ fejlett országainak túlnyomó többségében nagy problémát jelentenek, több mint 17 millió áldozatot követelnek évente.

Mindezek tények, és mindenki tanult már róla a középiskolában, s mégis miért érzem itt fontosnak átismételni mindezeket?
Hermész Triszmegisztosz:
 Tabula smaragdina
adja meg a választ.

"Való, tévedéstől mentes,
biztos és igaz mindenek felett,
hogy ami fent van, a lentihez hasonló,
s ami lent van, a fentihez,
beteljesítvén az Egyetlen számtalan csodáját."
 

Mindennek jelentősége van, minden apró kis dologban ott van a teremtés keze nyoma, s ott rejtőzik az élet nagy titka.
 

Terebess Ázsia Lexikon

"SZÍV (xin)
A hagyományos kínai felfogás szerint a szív nem annyira az érzelmek, érzések központja, mint inkább az ész, értelem, gondolkodás szerve. A hagyományos orvoslás szerint a testet, az egész szervezetet tekintették a császárnak. Ennek a császárnak a minisztere, minden emberi tevékenység parancsnoka a szív. Minden pszichológia zavar a szívenergia megbomlásából ered. Az ilyen jellegű betegségek kezelését az akupunktúrában a mai napig a szívvel kezdik. A szív önálló szerv, amely minden más szervvel közvetlen kapcsolatban áll, ezért az "élet gyökerének" is nevezik. A szív a vér és az energia befogadója. A szív az elemek közül a tűzhöz, az évszakok közül a nyárhoz, az égtájak közül a délhez, a bolygók közül a Marshoz, a színek közül a vöröshöz kapcsolódik."

Megjegyzés: megfigyelték, hogy a szívátültetések után megváltozik az ember személyisége. Mintha a kapott szívvel új lelki tulajdonságokat is kapott volna az operált.

Haris Dzsohari: Csakrák

A nyolcszirmú kör: az anahata (szív) csakrában van egy nyolcszirmú lótusz, amelynek közepén nyugszik a spirituális vagy éteri szív. Ez a szív az ánanda-kanda, a jobb oldalon van, mivel a fizikai szívet a bal oldalon találjuk. Ezzel a spirituális szívvel meditálunk a szeretett istenségről vagy a fényről. A nyolc szirom különböző érzelmekkel kapcsolatos, és amikor energia áramlik át rajtuk, a megfelelő sziromra vonatkozó vágy tapasztalható (lásd a fenti ábrán).

A tizenkét szirmú kör: A tizenkét lótuszszirom kifelé redőzik a körből, és mély vörös színű. Képviseli az energia szétáradását tizenkét irányba, tizenkét forrásból. A negyedik csakrában élő személy gondolkodása nem lineáris (mint az első csakrában), nem körkörös (mint a második csakrában), nem háromszög alakú (mint a harmadik csakrában). a negyedik csakra kiterjed minden dimenzióban és minden irányban, mint a hatágú csillag. A szív csakra az egyensúly székhelye az emberi testben, az egyetemes energiaáramlás halad felfelé és lefelé egyaránt.

A BÍDZSA (mag) hordozója: Őz (antilop). Az őz vagy a fekete antilop magának a szívnek a jelképe. Az antilop vidáman ugrál, és mindig vonzzák a tükörképek káprázatai.
A nagyon tudatos, nagyon szenzitív és mindig inspirációval teli őz a negyedik csakrában élő személy természetét ábrázolja. Az őz szeme a tisztaság és az ártatlanság jelképe. A negyedik csakra szerint élő személy szeme ugyanilyen ártatlan és tiszta, ugyanakkor mágikus is.
Azt mondják, hogy az őz meghal a tiszta hangért. A belső hangok, az anáhata náda szeretete a negyedik csakrában élő személy szeretete.

Istenség: Ísána Rudra Siva
(kép bal oldalán alul)

Ísána Siva, az északkelet ura teljesen független a világtól. Kámforkék bőrével a negyedik csakra szerint élő személy természetét képviseli, élete örökös boldogság. Tigrisbőrt visel, az elme jelképes tigrisének bőrét, amely a vágyak erdejében lakozik
Ísiána természete békés és jóindulatú. Háromágú szigonyt tart a jobb kezében, damaru dobot a baljában. A hajának hullámaiból kiömlő szent Gangá (Gangesz) az önmegismerés frissítő és tisztító folyama: a tudás, hogy "én vagyok AZ" (Aham brahmászni, "Én vagyok Brahmán"). A teste köré tekeredett kígyók a szenvedélyek, amelyeket megszelidített. Örökké fiatal marad, mivel a harmadik csakra, idős, haragos aspektusa eltávozott.
Nincs többé semmilyen kötödés a világi örömökhöz, dicsőséghez vagy megaláztatáshoz. A vágyak többé nem jelentenek problémát, mer a negyedik csakra energiája mind a hat irányban kiegyensúlyozott. a negyedik csakrában élő személy tudata harmóniában él a belső és a külső világgal.

Sakti: Kákiní
(a képen jobb oldalon, alul)

Kákiní Sakti négy feje képviseli az energia megnövekedését a negyedik csakrában. A bőre rózsaszín. A szárija égszínkék. Rózsszín lótuszvirágon ül. Kákiní Sakti zenére, költészetre és képzőművészetre ösztönöz. A negyedik csakrában az energia öntermelő és önmagából eredő.
Kákiní Sakti négy kezében azokat az eszközöket tartja, amelyek az ember egyensúlyának elnyeréséhez szükségesek:
-A kard az eszköz arra, hogy elvágjuk az akadályokat, amelyek elzárják az energia felfelé áráamlásának útját.
-A pajzs védi a keresőt a külvilági állapotoktól.
-A koponya jelzi a függetlenné válást a testtel történő hamis azonosulástól.
-A háromágú szigony jelképezi a három erő - a megőrzés, a teremtés, és a pusztítás- egyensúlyát.
Kákiní Sakti mindent áthat a negyedik csakrában. Behatol minden helyre, mint a levegő és ellátja energiával az egész testet a bhakti (odaadás) emocionális csatornáin keresztül.
Kákiní Sakti boldog, emelkedett hangulatban van, és a meditációban "holdarcú" (csandramukhin), négy fejű, gazdagon diszített  Saktiként jelenik meg. Négy feje egyformán kiegyensúlyozott, ezekből az energia az "én" négy aspektusába áramlik, vagyis a fizikai énbe, a racionális énbe, az érzékelő énbe, és az emocionélis énbe.
Kákiní Sakti felelős a költészet és a szépművészet alkotásaiért, amelyek a kifinomult látnoki képesség elvén alapulnak. A világi művészet és az a zene, amelyet a második csakra saktija ösztönöz, képtelen felemelni az emberi elmét a tudat magasabb birodalmaiba, csak a szórakozást szolgálja. Ezzel ellentétben az a művészet, amelyet a negyedik csakra Kákiní Saktija ösztönöz, szinkronban van a szív ritmusával, következésképpen a kozmosz ritmusával. Az idetartozó művészet túlmutat a múlton, a jelenen és a jövőn. A negyedik csakra tudatossága képessé teszi a keresőt, hogy érzékfellettivé tegye az alsóbb csakrákban élő személyek időhöz kötött téves tudatát.

Kundaliní Sakti
 (a Yantra közepén, a háromszögben ül)

Kundalini Sakti a szív csakrában jelenik meg elöször, mint gyönyörű istennő. Lótuszülésben helyezkedik el egy háromszög beksejében. A háromszög felfelé mutat, jelezve a Sakti felszálló tendenciáját, és felemelve a keresőt a lét magasabb síkjaira.
Kundaliní Sakti fehér száriba öltözve derűs és önmagába mélyedt. Ő a szűz anya, és azonos saktival, az önzetlen spirituális odaadással. Többé nem személyesítik meg pusztító kigyó erőként, mint az első csakrában. Kundaliní Sakti most tiszteletet érdemlő intennővé vált, energiája felfelé haladó. Többé nem tekeredik a linga (pénisz) köré, hanem önállóan ül a lótusztesthelyzetben.
A lótuszülésben elhelyezkedő Kundaliní Sakti az anáhata nádát testesíti meg, a kozmikus hangot, amely mindenütt jelen van, és "fehér hangként" ismerik. Ez a hang a szívben kezdődik mint AUM, minden hongok magja. A szív és a légzés alapvető szerepet játszik az anáhat csakrában, mert a szív az érzések legfontosabb székhelye a testben. Amikor az ember  a saját légzését szabályozni tudja, a szívritmus is szabályos lesz. Az a személy, aki megvalósította a negyedik csakra tudatát, kifinomult egyensúlyi állapotot hoz létre testében és pszichéjében. Ebben a csakrában a tisztaság síkja az isteni kegyelem érzékelését teremti meg a teljes létezésben.

Klausbernd Vollmar:
A csakrák

A szívcsakra szanszkrit nyelven:
                  anahata = örökké megújulót jelent.
Az eleme a levegő, a levegő ugyanúgy, mint a szeretet, mindennel összeköt bennünket.
A hozzátartozó szervek, testrészek: szív (és vérkeringés), csecsemőmirigy, kéz, bőr, tüdő
Érzékelése: tapintás.
Színe: Zöld.
Polaritása: női.
Címszavai:
 - a lent és fent (a leszálló és a felszálló) polaritása,
 - a mentális képességek első tudatosodása,
 - az adás és az elfogadás princípiuma,
 - az együttérzés,
 - a nyitottság és a melegség,
 - az életöröm,
 - a magasabb szintű ismeretek.

A szívcsakra zavarára visszavezethető lelki betegségek:
-Allergia: Az érintett immunrendszere ugyanolyan érzékeny, mint viselkedése a hétköznapokban.
-Autoimmun betegségek: A beteg szimbolikusan és fizikailag is önmaga ellen harcol. E mögött mártír viselkedés, a saját szükségletek megtagadása áll.
-Immungyengeség: korunk tipikus betegsége a gyenge immunrendszer. Ez szimbolikusan azt a vágyat fejezi ki, hogy az érintett nem akar különbséget tenni barát és ellenség, ismeretlen és ismerős között. (megjegyzés: minden szinten globalizálódunk!) Ide tartozik a rák is. T. Dethlefsen és R. Dahlke a következő mondattal kezdik a rákról szóló fejtegetésüket: "Ahhoz, hogy megértsük a rákot, nagyon fontos analógiákban gondolkodni." Majd pedig elmagyarázzák, hogy egy olyan sejt, amely eddig életét és munkáját a szervezet szolgálatába állította, most hirtelen nem akarja ezt. Követi szabadságvágyát, és nem veti alá magát a szervezet kényszerítésének. Minden rákos beteg találkozik a szabadság és korlátozás, vagy alkalmazkodás kérdésével betegsége során.
-Szívpanaszok: Legtöbbször az, az oka, hogy nem hallgatunk a szívünkre. Mintha szívtelenül élnénk Ez gyakran merev nézetekben és feszültségben nyilvánul meg. Rudolf Steiner szerint a szívpanaszok a belső melegség hiányára utalnak.
-Vérkeringési problémák: engedjük-e vérünket szabadon áramlani? ...engedjük-e a szeretetet/szerelmet szabadon áramlani? (megjegyzés: a vér a keleti kultúrában nem csak a chi-t, energiát jelenti hanem az örömöt is. Milyen gyakran éljük meg, hogy tetőtől talpig szétáramlik bennünk az öröm?)
-Lelki problémák: mennyire vagyunk képesek szeretetet adni és elfogadni. A válasz megmutatkozik azokban a formákban, amelyekkel a szeretet ellen védekezünk: a megkeseredettségben, az egoizmusban és a keménységben, amelyet mások és önmagunk ellen egyaránt kifejleszthetünk

Barbara Ann Brennan:
Gyógyító kezek

12 csakra

A szívcsakra középen helyezkedik el, összekötve az alsó és a felső három csakrát. Így kapcsolja össze az ember a Földet az Éggel.
A szívcsakra elülső része:  "Ezen keresztül áramlik át az egybekapcsolódás minden élettel. Minél nyitottabbá válik ez a központ , annál nagyobb lesz a képességünk, hogy szeressünk, ez az élet folytonosan táguló köre. Ha ez a központ működik, szeretjük magunkat, gyermekeinket, társunkat, barátainkat, embertársainkat, földinket, a másik embert, és valamennyi teremtménytársunkat ezen a földön.
A szívcsakra a gyógyításban használt legfontosabb csakra. A csakrák által metabolizált összes energia áthalad a szívcsakrán, a fő függőleges erőáram mentén, mielőtt kilépne a gyógyító kezéből, szeméből."
A szívcsakra hátulsó része: " A lapockák között félúton helyezkedik el, mely az ego, vagy kűlső én akaratához kapcsolódik. Ez az a központ, amely a működésünket irányítja a fizikai világban.
Ha ez a központ az óramutató járásával egyező irányban forog, akkor a dolgok véghezviteléhez kapcsolatosan beállítódásunk pozitív, s az embereket mint e dolgok véghezvitelét segítő személyeket látjuk. Saját akaratunk összhangban lesz az isteni akarattal. Egy jóságos, bőkezű és biztonságos univerzumot tapasztalunk meg, melyben az egész világegyetem a létezésünket támogatja.
Ha az óramutató járásával ellentétes irányban forog, akkor mindennek az ellenkezője igaz. Az a tévképzetünk lesz, hogy Isten és a többi ember akarata a mienkkel ellentétes. Az emberek akadályoznak bennünket abban, hogy megkapjuk, amire szükségünk van, vagy véghezvigyünk valamit. Át kell lépnünk, vagy át kell gázolnunk rajtuk ahhoz, hogy megkapjuk azt, amit akarunk, ahelyett, hogy segítőtársként kezelnénk őket.
Az univerzumról mint alapvetően ellenséges helyről alkotunk képet."

Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent.

A szív - nem csak testünk motorja, hanem - átvitt értelemben és sokkal hangsúlyozottabban a lelkünk szentélye is. Életünk központja, ahonnan minden jó és rossz gondolat származik, vágyaink hangos szülőotthona és csendes temetője is egyben. Gondolataink, szándékaink valójában a szívünkben születnek. Értelmünk tulajdonképpen csak a második állomás. Azért érzékeljük tévesen mégis elsőnek, mert a szívben fogant gondolatokat és érzéseket éppen az értelem szüli világra bennünk azáltal, hogy betű-, vagy hangtestbe öltöztetve konkrétan is megfogalmazza őket. Általa ,,vesszük először észbe'' mindazt, ami bennünk időtlenül zajlik.

,,Boldogok a szívükben tiszták'' - mondja Jézus. Minél inkább elcsendesedem e mondat titka előtt, annál inkább érzem, hogy forradalmian bátor üzenete van a ma észembere számára. Az értelmi képességei miatt magát szinte félistennek gondoló ember tálének minden bizonnyal kedvesebb lenne, ha ez a mondat így hangzana:

,,Boldogok a tisztán gondolkodók, a keveretlen tudatúak, az ésszel minden mélységet belátók, mert szellemi erőfeszítéseikben megjelenik az Isten.'' De Jézus nem erről beszél. Ismer bennünket, s nagyon jól tudja, hogy a szív érzelmi tisztasága nélkül soha nem juthatunk el Isten ,,látására''. Hiába az erős akarat aszketikus megfeszítése, hiába magas szintű képzettség, vagy teológiai ismeret, a szív tisztasága nélkül mindez csupán az ,,ÉN'' csendes agóniája azon a rozoga kereszten, melyet szánalmas emberi erőlködésből tákolunk, hogy rajta az égbe emelkedjünk. Igen sokáig kell haladnunk az alázat ösvényén, hogy megértsük: amíg az Énünk látását erőltetjük, rejtve marad előttünk az Isten, mert Őt csak a ,,saját szemével nézve'' ismerhetjük fel. Ez valójában azt jelenti, hogy csak a bennünk élő Istenre hangolódva vagyunk képesek igazán meglátni a másokban élő Istent is. Az átadottságnak ezen a szintjén már teljesen közömbös, hogy teológiai professzorok, vagy a Szentírás mondatait gyermeki egyszerűséggel befogadó laikusok vagyunk-e. Egyedül a szív tisztasága számít. Az őszinte vágy, hogy Vele, Benne és Általa éljünk.

http://www.szepi.hu/irodalom/kedvenc/boldogsag/b6.html

A SZÍV SZÚTRA

A VÉGSŐ BÖLCSESSÉG SZÍVE

Midőn Avalokitésvara bodhiszattva a végső bölcsességbe mélyedt, felismerte az öt halmaz ürességét és megvált minden szenvedéstől.

Ó, Sáriputra! A forma nem más, mint üresség,
az üresség nem más, mint forma;
üresség bizony a forma, a forma bizony az üresség.
Így van az érzet, az észlelet, az indíték, a tudat is.

Ó, Sáriputra! Üresség a sajátja mindeneknek:
nem születnek, nem enyésznek,
nem szennyeződnek, nem tisztulnak,
nem gyarapszanak, nem fogyatkoznak.
Nincs hát az ürességben forma, érzet, észlelet, indíték, tudat.
Nincs szem, fül, orr, nyelv, test, elme.
Nincs alak, hang, szag, íz, tapintat, eszme.
Nincs világa a szemnek és így tovább,
míg nincs világa a tudatnak.
Nincs nem-tudás és nincs szűnte a nem-tudásnak,
míg nincs öregség és halál,
s nincs szűnte az öregség- és halálnak.
Nincs szenvedés, eredet, megszűnés, út.
Nincs tudás, sem siker, mert nincs mi sikerülhetne.

A bodhiszattva a végső bölcsességre hagyatkozik, hogy szellemét mi se gátolja; s mert gáttalan, nem szorong többé, kibontakozik fonák nézetei közül és eljut a nirvánába. A hármas idő minden buddhája a végső bölcsességre hagyatkozik, hogy elérje a teljes és tökéletes megvilágosulást. Ezért a végső bölcsesség a legszentebb ige, a legragyogóbb ige, a felülmúlhatatlan ige, a páratlan ige, amely lebírhat minden szenvedést, igazán és csalhatatlanul. Ezért a végső bölcsesség igéje így nyilatkozik meg:

„Eljött, eljött, végigjött, túl-jött, köszöntessék a megvilágosulás!”

Terebess Gábor fordítása http://www.terebess.hu/szorolapok/szutra.html

A szeretet dícsérete

Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a  zengő ércz vagy pengő czimbalom.

És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot, és minden  tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

És ha vagyonomat mind felétetem is, és testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

A szeretet hosszútűrő, kegyes; A szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,

Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.

Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

De amikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.

Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.

Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek közöt pedig legnagyobb a szeretet.

(Biblia, Pál I. Levele a Korinthusbeliekhez 13.)

Kalkuttai Teréz anya

Öröm

Az öröm imádság, az öröm erő.
Az öröm háló, amellyel lelkeket foghatunk.
Isten szereti az örvendező imádságot.
A legjobb módja, hogy Istennek hálát adjunk:
ha dolgunkat örömmel tesszük.

A szerető szív vidám szív.
Ne engedd, hogy a gondok úgy hatalmukba kerítsenek;
hogy miattuk elfelejtsz örülni a feltámadt Krisztusnak.

Mindnyájan Istenhez vágyódunk, a mennyországba,
de hatalmunkban áll, hogy már most és itt nála legyünk a mennyben,
s minden pillanatban boldogságban részesüljünk.
Ez azt jelenti:
szeressünk úgy, ahogyan ő szeret,
segítsünk, ahogyan ő segít,
adjunk, ahogyan ő ad,
szolgáljunk, ahogy ő szolgál,
mentsük meg az embert,
ahogyan ő megment minket,
huszonnégy órán át vele legyünk,
és a legnyomorúságosabb öltözékben is felismerjük.

MILAREPA

Aki "szívében maradéktalanul realizálva az erényeket - így a magasabb tudást és könyörületet - önerőből buddhává, s a külső és belső irányzatok minden képviselője vitathatatlanul elismerte , mint győzelmi lobogó legfelső ékkövét."
Így ír a szívről:
"Ti mind felettébb szánalmasnak tartotok engem, pedig nincs senki e világon, aki boldogabb lenne nálam vagy józanabb ítélőképességgel megáldott. Minthogy életörömöm az elképzelhető legmagasabb rendű, hallgassátok meg dalomat a jógi vágtázó lováról!"

"Leborulok Jóságos Atyám, Marpa lábai előtt!

Testem hegyének remetelakában,
Mellkasom szentélyében,
Szívem háromszögének csúcsában
A tudat csődöre mint a szél.

Ha e lovat elfognám, miféle pányvával tehetném?
Ha kikötném, milyen oszlophoz köthetném?
Ha éhes lenne, milyen étellel etetném?
Ha szomjas lenne, milyen vízzel itatnám?
Ha fázna, miféle udvarba vezetném?

Ha a lovat elfogom, a nem-kettőség pányvájával teszem.
Ha kikötöm, a szamádhi oszlopához kötöm.
Ha éhes, a láma útmutatásával táplálom.
Ha szomjas, az éberség folyóvizével itatom.
Ha fázik, az üresség udvarába vezetem.

Ráadom nyergét és zabláját, a módszert és bölcsességet;
Felteszem farokszíját, mely a szilárd változhatatlanság;
Befűzöm kötőfékét: ez az éltető szél.
Rajta a tudatosság kisgyermeke ül,
Ki a mahájána ébredés szellemének sisakját viseli;
A tanulás, elmélkedés, meditáció pácélzatát hordja;
A türelem pajzsát hátára veszi;
A nézet hosszú lándzsáját kézben tartja;
A pradnyá kardja pedig oldalára kötve.

Minden alapjának engedékeny bambuszát
Harag nélkül kiegyenesíti;
A négy mérhetetlen tollait ráerősíti;
A pradnyá éles nyílhegyét (végén) rögzíti;
S az üresség íjának (húrjára)
A módszerek mélységes ösvényének vájatát helyezve
Az egység szélességében (az íjat) kihúzza,
Hogy a nyila(ka)t világszerte kilője.
A hívőket találja el, és bennük
Az énhez ragaszkodás ártó démonát megöli.
Így ellenségét, a zavaros érzelmeket leigázza;
S barátait, a hatféle érző lényeket megvédi.

A ló halad, méghozzá a nagy boldogság síkján.
Legfőbb vágya a győzedelmesek méltósága.
Lefelé vágtázik, hogy a szamszára gyökerét elvágja.
Felfelé vágtázik, hogy a megvilágosodás szárazföldjére jusson.
Aki a lovat ekképp gondozza s megüli, a buddhaságot eléri.

Hasonlítható-e a ti örömötök ehhez, ha megfontoljátok?
Világi örömök után én mindenesetre nem vágyom!"

MILARÉPA Élete és Tanításai
(Farkas Lörinc Imre Könyvkiadó)

Mireisz László
VAHANA-VÁDA - SZIMBÓLUMRENDSZEREK

A Tradíció szimbólumrendszerekben őrződött át, s nagy mértékben meghatározza a mai kultúrát is. Ha elfogadjuk azt a definíciót, amely szerint a Hagyomány a Szellem időfeletti jelenléte, akkor a szimbólumokat úgy tekinthetjük, mint e Szellemiség megnyilvánulásait a mindenkori tudat számára. A tudomány elitélően nyilatkozik több szimbolikus formájú bölcseleti rendszerről, s ma már legtöbbször a vallások is szcientifikus megközelítéssel kutatják saját hagyományrendszerüket. A szimbólumokat ez azonban nem érinti, nem közelíthetők meg kizárólag diszkurzív-racionális úton. A szimbólumok devalválódása a tudat devalválódásának szimbóluma.

Az "érthetővé tétel" nem lehet a Hagyomány átadásának módja, a "megmagyarázott" elvek tudhatóvá, mindennapivá, érdektelenné válnak. A szimbólumok nem is fetisizálhatok. nem helyezhetők emocionális vallási közegbe, nem képezhetik az imádat, a hit tárgyát. Az előbbi ismeretté, az utóbbi dologgá merevíti azt, aminek a feladata éppen a merevítő bemerevedettségének feloldása lenne. A szimbólumok nem jelképek, nem valamit jelentenek, hanem Valóságok.
A szakrális szimbólumrendszerek mindig az aktuális létezés folyamataira, törekvéseire voltak érvényesek. Jelentőségük ezért nem történeti érdekesség, nem is a filozófiai vagy pszichológiai igazság, hanem a gyakorlati önmegvalósítás. Az embert szimbólumokból vált ismeretek és ismeretekből lett tények, dolgok veszik körül, feladata az ismeretek és dolgok újbóli szimbolikus látásmódja. A szimbológiai kutatás tárgyát elsősorban nem az elméleti rendszerek képezik, hanem maga a Lét. Célja a lét és tudat megtörtségébe a sorsba és időbe beleágyazott ember önnön állapotára eszmélése, metamorfózisa.

A szimbólumrendszereket alkalmazó teológiai és filozófiai ideológiák célja az ember abszolút szabadságának megvalósítása. Ebben a törekvésben nem megtagadják, hanem meghaladják a mindenkori, - korlátokkal határolt -, tudatállapotot. Az önmegvalósítás nem elutasítja, hanem felvállalja a létezést, ezért számolnia kell mindazon tendenciákkal. amelyek az ember kondícióit képezik. Az ember tudati lehetőségeinek beszűkülésével előtérbe kerül az önmegvalósítás olyan metódusa, amely az embertől elidegenedett tudati tendenciákat, illetve tevékenységi formákat bevonja a realizációs folyamatba. A hagyományos aszketizmus a jelenlegi életmód és kortudat behatároltsága miatt egyre nehezebben .járható, előtérbe kerül a Hagyomány tantrikus metódusa.

A teljes írás:  http://prosignia.met.bme.hu/hod/vahana.html
 

A szimbolikus gondolkodásmód, a köznyelvi képes beszéd és a rajzolt jelképek évezredek óta az emberiség közismert és nélkülözhetetlen eszközei. Ezt az eszköztárat megismerni annyit jelent, mint a kultúra egyik fontos beszédmódját megtanulni és megérteni a gondolat kifejezésének egyedül az emberre - adott esetben a magyar emberre - jellemző módját. A szimbólum legfontosabb tulajdonsága -, mint minden jelé -, hogy helyettesít valamit. A tárgyak, az állatok, a virágok valamilyen elvont eszme jelképei. Az emberi kultúra elválaszthatatlan a jelek és a jelképek használatától. Jelképeink alakítják a mi világunkat, de mi is alakítjuk jelképeink világát. A jelképek vállalásával a közösséghez való tartozásunkat hangsúlyozzuk. A hagyományokhoz való ragaszkodást nyilvánítjuk ki általuk, igazodásunkat egy kultúra értékrendjéhez, az ideológiai vagy vallási képzetek elfogadását, a ritualizált viselkedésformák követését, a csoporthoz tartozás tudatosítását. A jelképek rendszere a kultúrákban az identitás megerősítése.

A teljes írás: http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/029.html
Kiszely István: A magyar nép őstörténete  http://istvandr.kiszely.hu/ostortenet/index.html
 

PAP GÁBOR EGY KARIKÁS OSTOR BERAKÁSOS ÁBRÁIRÓL

Ezeken az ostorokon, amelyeket alaposan tudtunk vizsgálni, az egymás fölötti szintek a valóság különböző megjelenési síkjainak felelnek meg. Ennek a legegyszerűbb, ennek háromszintű a megjelenése, melyekből kettőt látni is lehet. A harmadikba már belelógnak a felső [bőrdíszek] részei. (.....) Tehát az alsó részben a következők váltakoznak: adva van egy olyan növényi elem, ahol egy függőleges szár mentén alul kétszer két mandulaalakú levélke van, fölül pedig mind a három irányban villaszerűen elágazik. Tehát megy tovább a függőleges tengely, tőle két irányban ferdeszögben kiágazik, s elmegy egészen a felső szintjéig az ábrázolási mezőnek. Egyszer ez a kettő önálló keretben jelenik meg, tehát balra is, jobbra is tőlünk egy teljes függőleges lezárás van. A maradék részen pedig kétszer jelenik meg ugyanez a motívumkettős, de nincs már a kétszer kettő között elválasztó vonal. Tehát összesen négy szerepel, ha jól emlékszem.

Ezek között a női minőség - na puff, most kimondtam! Na jó. Tehát a növényi minőség nem változik, a két szív közül viszont az egyikből ugyanúgy jön ki egy növényi motívum, amely ki is leveledzik - tehát szabályszerűen leveledzik - de van egy, amelyik nem leveledzik, csak egyetlenegy kopasz szár jön ki belőle. Na most a szívek itt olyanok, hogy a szív fölfelé hegyesedik, és így jönnek ki belőle a növényi elemek, azt hiszem, ezt még így is lehet látni, mert épp egy szívet lehet látni legalul. Az fordul felénk. (.....) Itt a szív motívumnak az a neve lép be a fejtésbe, vagy a képírás rendszerébe, amit úgy neveztek - és ez hiteles lejegyzés - hogy tökös. Elnézést, de így nevezik. Jellemző, hogy pont ekkor vesznek föl videóra. Tehát ennek az a neve. És ezt H. M. egy külön kis könyvecskében ki is mutatta - amit egyébként itt adtak ki éppen Debrecenben - hogy amikor ebből jön ki a növényi elem, akkor ez valóban egy működésben lévő férfi nemiségnek a jele. Erre tettem én hozzá, hogy de kizárólag akkor, ha a szívnek a csücskén, tehát ebből a hegyes végéből jön ki. (.....) A másik motívumon, ahol kezdettől már növénynek indul, és fölül látható egy bizonyos (egyébként ez egyik rovásjelünknek is a formája) .... én igazán nem szoktam mindenbe mindent belelátni, de ebben a női nemi szerv van benne. Tehát aki már mondjuk ábrán látta, esetleg valóságban is, az pontosan tudja. S azt is tudja, hogy így is szokták megjeleníteni a népművészetben. Tehát a kettő az a hím típusú generáló erőnek, és a női típusú megvalósító, tehát befogadva megvalósító erőnek a kifejeződése. Nem arról van szó, hogy disznólkodott az illető, nem arról van szó, hogy pornót vitt rá az ostornyélre, hanem arról van szó, hogy ez a legáltalánosabb megfogalmazása a teremtő hím erőnek, és a befogadó, alakot adó nő-erőnek. A nő természetesen növényben fogalmazódik meg, mert itt már működik a magyar nyelv sajátossága, amelyik az egyalakú szavaknak a közös tartalmát bontja ki. Tehát a növény nyilvánvalóan a női minőséget bontja ki. A másik pedig a felfordított szívből a tökös motívumot, s ez természetesen a hím erőnek a képviselője.

A teljes írás: http://www.flc.klte.hu/jvegvari/whip1h.htm
 

Jézus

"Mondom nektek:
Kérjetek, és adatik, keressetek, találtok,
zörgessetek, és megnyittatik nektek.
Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál,
és a zörgetőnek megnyittatik."
(Biblia, Lk 11,8)

http://eh.cx.hu/2002/szive.html
 

A szív felett található tűz a teremtő erőt, a kereszt a sorsot, a szívet körülölelő tüskés koszorú a szenvedést jelképezheti, s a szív mindezt szét sugározza az egész emberben.

Jézus

"Ki az köztetek,
aki ha kenyeret kér a fia, talán követ adna neki?
Vagy halat kér, kígyó adna neki?
Ha tehát ti gonosz létetekre,
tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek,
 mennyivel inkább ad az Atya jókat azoknak,
akik kérnek belőle."
(Biblia, Lk 11,9)

A Fehér fény a teremtőt, az egységet szimbolizálja, ahogy a Piros és Kék színekre ketté válik, a polaritást szimbolizálva.
Vannak olyan csakrarendszer tanítások ahol a szív csakra kék színű. Ennek megfelelően a Fehér szín a fejtetői csakrát, a Kék szín a szív csakrát, és Piros (vörös) szín a gyökér csakrát szimbolizálhatja. Ez a három szín gyakran fordul elő buddhista meditációkban is így együtt.
 

Amiért ezt a "sok" mindent itt fent összegyűjtöttem számotokra, azt az apró belső csodákért tettem, amik számomra már egyre gyakoribbá váltak. Szeretném megosztani veletek és átadni azt, amit át lehet adni belőlük.
Nagyon sok olvasás, tanulás, meditáció, beszélgetés után a mandala segítségével sikerült végül közelebb kerülnöm a saját szívemhez. A fenti írások mindent tökéletesen leírnak a szívről, csak mindezt utólag veszi észre az ember. Tapasztalat nélkül nem sokra jutunk, nem értjük az írásokat, képtelenek vagyunk a hétköznapi tudattal felismerni az igazságot. A mandala tökéletes eszköz arra, hogy védett belsejében kísérleteket végezve a helyes, és igaz dolgokat megtapasztaljuk. Mikor megrajzoltam a lenti mandalát, megdöbbenve álltam előtte, hihetetlen öröm áradt szét bennem, egy csoda volt, ahogy ez a MAGYAR SZÍV a másodperc töredéke alatt Életre keltette bennem a különböző, sok ezer és ezer ismeretet ÉLŐ Lélegző Egységet teremtve belőlük. Még soha ilyen kristály tiszta nem volt a szívem, a tudatom, még soha ilyen messzire nem láttam. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is hagyott, szinte csak átsuhant rajtam. Mikor "magamhoz" tértem, kérdések özöne lepett el, és a mandalából könnyedén olvashattam a válaszokat, mint egy nyitott könyvből. Megrettentem, mert az Egóm kiesett a megszokott és ismert rendszeréből, s egy fejre állított világban találta magát, félelmetes s egyben hatalmas kihívás volt számára.

A lényeg az, hogy a szívek iránya mindig bentről kifelé mutat, így válik érthetővé miért nő lefelé a virág a magyar szívben. Az igazi valóság az, hogy az élet gyökerei az égben, a mandala középpontjában gyökereznek és nem a Földben, innen kapunk szó szerint mindent! És a Földön teljesedik ki az életet (az Atya a teremtő a férfi minőség, és a Föld a befogadó, megvalósító, az Anya, a női minőség), ahol minden a feje tetejére fordul és a virágok a földben gyökereznek. Amire szükségünk van, megteremtődik, amire nincs szükség, az visszahull a középpontba, és újból fénnyé válik (mint a falevelek a mandalában). Egy biztossá vált számomra, az Élet elpusztíthatatlan, nem e Világból való, a "fényből" születik. A SZÍV mint ige is értelmet nyer: beSZÍVja magába az Életet, kiSZÍVja az élet esszenciáját az ürességből s áttranszformálja, hogy élhessünk.
Mindezek átélése után már megindult a kérdés-válasz láncolat. Csak egy-két kérdés: Mégis van predesztináció (eleve elrendeltség)?, mi a szabad akarat? mit jelent az Isten akarata? mit jelent az üresség? Ebből a mandalából szó szerint, ömlenek a mai napig is a válaszok számomra. S még rengeteg munka, tanulás, gyakorlat, elmélyülés vár rám, hogy a megnyílt úton végigmenjek.
Időközben megtanultam a mandalákkal tudatosan dolgozni, hogy a kérdéseimre igaz választ kapjak. Ezt át tudom adni mások számára is, de az "apró csodákat" amikor megszólít a mandala, mindenkinek sajátmagának kell kiérdemelnie, őszinte, elkötelezett odafordulással a középpont felé. Nem kell mást tenni, mint foglalkozni a mandalákkal (tervezni, rajzolni, festeni, és meditálni rajtuk)
Ha kedved van, kísérletezz Te is, Keresd a saját mandaládat, amely megnyitja az utat előtted, a szíved felé. A kezdéshez adok egy-két mintát, aztán úgy is a saját utadon, a saját tudásod, tapasztalatod útján fogod folytatni, s elérni a Szív csodáját. Ha megtalálod, olyan érzés lesz a szívedben, hogy bármihez is nyúlsz, az életre kell, még egy kő darabnak is lelke lesz a kezedben.

Őszinte SZÍVvel kívánom mindenkinek, hogy megtalálja az útját, a SZÍVe felé.

A feje tetejére fordult világról, még olvashatsz itt két idézetet Müller Pétertől.

MÜLLER PÉTER
Kígyó és Kereszt

Kundabuffer

" Ezt a szervet úgy hívják, hogy Kundabuffer.
Ettől van az, hogy mindent fordítva látunk. A látszatról azt hisszük, hogy valóság, a valóságról, hogy látszat. Ami belül van, azt hisszük, hogy kívül van, ami belőlünk ered, hogy felénk jön, amiről nem tudunk, hogy nincsen......
Ez a szerv olyan kellemes optikát ad, amelyben az ember önmagát szépnek, tisztának, vétlennek, jónak látja - mindenki mást csúnyának, mocskosnak, vétkesnek, rossznak.
A Kundabuffer a talpáról a fejére állítja a valóságot, s mivel örökösen így látod, azt hiszed, hogy ilyen is.
Hamvas azt mondaná, hogy a Kundabuffer a léthazugság szerve. a kacagó bölcsek azonban kíméletesebbek: azt mondják, aki hazudik, az tudja, hogy hazudik, de ez a bámulatos szerv pontosan azért van az ember lelkébe ültetve, hogy ne tudja, hogy hazudik: azt hiszi és tudja és érzi, hogy a valóság olyan, amilyennek ő látja.
Gurdzsejev még továbbmegy: szerinte ez a legnagyobb adományunk, mert fél vesével lehet élni, süketen is, vakon is; de ha Kundabuffer nem működne bennünk, teljesen összezavarodnánk, nem tudnánk jó szívvel eltaposni többé az ellenségeinket, megkaparintani a koncot, védtelenné válnánk, kiközösítetté, és képtelenek lennénk elviselni ennek a sötét világnak az atmoszféráját."

Az én és az ÉN csatája

Az én énem, a te éned és Jézus énje szinte minden tulajdonságában eltér egymástól. Egy valami közös bennünk: nem akarunk szenvedni, és nem akarunk meghalni.
Márpedig olyan ostoba én még nem született, aki ne tudta volna, hogy itt bizony szenvedni kell, és meg is kell halnia. Hiába keresztvíz, hiába tanítás, hiába vigasztalás: az én tudja, hogy ez rajta nem segít: ő itt halálra van ítélve, s ezen az ítéleten változtatni nem lehet.
Mondják ugyan, hogy van valami az emberben, ami halhatatlan, ami túlél minden szenvedést és megsemmisülést - csakhogy ez nem ő, ez nem az én, úgyhogy őt ez a kérdés nemcsak hogy nem érdekli, de kifejezetten bosszantja is. Ha van valaki más, aki ezt az egészet megúszhatja, az törődjön a saját dolgával - neki azzal kell foglalkoznia, hogy kétségbeejtő helyzetét valahogyan elviselhetővé tegye.
Ehhez joga van: ő az, aki halálra van ítélve.
Az öncsalásnak és az önszuggesztiónak minden eszközére szüksége van, hogy rövidke életét boldoggá tegye.
Az első, amit el kell felejtenie: a halálos ítélete.
Hogy még a legjobb esetben is van harmincezer napja, s vége.
Félelmét és szorongását jó mélyre le kell nyomnia a tudata alá: lezárni, leplombálni, és megfeledkezni róla: ki ne derüljön, hogy minden cselekedetét ez a félelem motiválja.
Aztán körülnéz ebben a szép világban, elindul, hogy a birtokába vegye. Neki más világa nincs, nem is lesz, ez az első és az utolsó, s ezért azt mondja: amíg itt tart a tánc, gyerünk! Táncoljunk! Tudja, hogy ideje kevés, ezért mohó, ezért siet: egyetlen órába bele akar zsúfolni egy egész örökkévalóságot, mindent ki akar élvezni, meg akar szerezni, a magáévá tenni: egyszerre ráébred, hogy nincs egyedül! Számtalan másik énnel van körülvéve, akik éppúgy, mint ő halálra vannak ítélve, menekülnek a szorongások elől, és szintén ki akarnak élvezni és meg akarnak szerezni és magukévá tenni mindent.
 

Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodálatosabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.