Mandala megközelítése a Tibeti buddhizmus öt elemének segítségével.

A buddhista hagyománynak alapvető eleme, alapgyakorlata, és szimbóluma a mandala.
A mandala valódi lényegét a beavatáson, majd az utána következő gyakorláson keresztül lehet csak megérteni.
A mandala szanszkrit szó és kört vagy körkörösséget jelent.
A mandala tibetiül „dkyil-’khor” (kjilkor), amiben a „kjil” a középpontot, és a „kor” a centrumot körülvevő koncentrikus köröket jelenti. A középpontot általában 3 kör veszi körül. Ezek összetartoznak, egyik a másik nélkül nem létezik.

„A mandala a teljesség, a középpel harmonikus egységben lévő körülmények összessége.” Tarab Tulku: Mandala, Dharma füzetek

Az elemekkel (föld, víz, tűz, levegő, tér) dolgozva ugyanazokat a minőségeket tapasztalhatjuk meg, ugyanúgy felépíthetjük a mandalánkat, mintha a Buddhákon keresztül tennénk, de talán így a nyugati emberek könnyebben befogadják a gyakorlatot, mert nem olyan erős a vallási színezete, és valamivel közelebb áll a racionális gondolkozásukhoz.
Ezek az elemek nem egyeznek meg a jól ismert Kínai öt elem tanából ismert öt elemmel, de sok párhuzamot lehet köztük találni. Ilyen az egyik leglényegesebb törekvés, hogy egyensúlyban tartsuk az elemeket.
Az elemek mind az 5 szkandha (fizikai, észlelet, érzékelés, mentális és spirituális) szinten is megjelennek, mint ahogy fizikai szinten – amely Föld elem - a testünkben a csontok, izmok a föld elemet, a vér a víz elemet, a belső hő a tűz elemet, az oxigén és a többi gáz a levegő elemet, és a testünkben megtalálható üregek a tér elemet képviselik. A Föld elem a többi szinten is, mint stabilitás jelenik meg mind az érzelmekben, mind a gondolkozásban, és tudatban is, e nélkül nincs mire építenünk a meditációinkat, és nem érünk el eredményeket a spirituális úton. A szintek nem elválaszthatóak egymástól, ha mentális szinten a tűz kerül túlsúlyba, akkor a többi szinten is fel fog borulni az elemek egyensúlya. Így alakulhatnak ki a pszichoszomatikus betegségek is, amikor egy rossz gondolati minta betegséget okozhat a testben is.

A mandala lényegisége a közepe, és e köré egyensúlyba rendeződő a középpontból megjelenő elemek. Ha ez létrejön, akkor beszélhetünk teljességről. Ha az elemek a középponthoz és egymáshoz képest diszharmóniába, egyensúlytalanságba kerülnek, akkor elveszítjük a tökéletességünket. Spirituális szinten ez úgy jelentkezik, hogy képtelenek vagyunk a középpont, a Tudat tiszta természetével felvenni a kapcsolatot.

„ A tudat természete, ereje akkor tud megmutatkozni, ha a teljesség – amelynek feltétele az egyensúly – helyreáll, és így tud az ember tudatának mélytermészetéhez hozzáférni. Ha nem ez van, akkor teljesség-mentes, egyensúly-vesztett, tökéletlen állapot áll fenn, és az ember úgy is érzi magát.” Tarab Tulku: Mandala, Dharma füzetek

Ha nincs harmónia, gyengének érezzük magunkat, félünk, negatív érzések és gondolatok keletkeznek bennünk, és megbetegszünk.

Az elemek szimbolizmusa:

TÉR elem:
A legfontosabb elem a tér elem, mert a többi elem ebben az elemben jelenik meg. A tér mindig jelen van, s a másik 4 elem benne jelenik meg, és mindig ugyanoda tér is vissza. A tér elem szimbolizálja a mandala középpontját. Ezen az elemen keresztül lehet a leghatékonyabban helyrehozni az elemek egyensúlyát, ezért van a meditációnak olyan ereje, ha tiszta Tudatunkat meg tudjuk tapasztalni általa.
Ha egyensúlyban van a tér elem, akkor van terünk, bármi felmerül benne, annak van helye. Elegendő energiával, motivációval, toleranciával, idővel, és képességekkel rendelkezünk. Egész nap dolgozhatunk, lehet családunk, otthonunk, spirituális gyakorlatokat végezhetünk, és mindenre van időnk és energiánk. Elegendő tér áll a rendelkezésünkre.
Ha a tér uralkodóvá válik, akkor elszállunk, gyökértelenekké válunk, s nem tudunk a tér tartalmához kapcsolódni. Felszínessé, sekélyessé válik az életünk.
Ha túl kevés a tér, akkor minden eluralkodhat rajtunk, a felmerülő gondok elsöpörnek bennünket, bármelyik más elem túlsúlyba kerülhet, s irányítása alá kerülhet az életünk.

FÖLD elem:
A föld elem a szilárdságot, a struktúrát, a szerkezetét adja az összes létezőnek. A föld elem a legdurvább, innen csak a finomabb elemek felé történhet az átalakulás, csak fölfelé mehetünk a tér elem irányába. Meditáció gyakorlásakor a föld beleolvad a vízbe, a víz beleolvad a tűzbe, a tűz beleolvad a levegőbe, a levegő beleolvad, és eggyé válik a térrel, és megtapasztaljuk a Tudat kristálytiszta fénytermészetét. Ebben a tudatállapotban már megszűnik a kettőségen alapuló (dualisztikus) tudat tapasztalása. De mindez nem jelenti azt, hogy a durvább elemek, a föld, és a víz távolabb lennének a középponttól, mert mindig körben kell gondolkodni, ahol minden elem távolsága ugyanakkora, és ugyanolyan fontos szerepet töltenek be mindannyian.
Ha megfelelő a föld elem súlya bennünk, akkor stabilnak, megalapozottnak, magabiztosnak érezzük magunkat, és megállunk a saját lábunkon.
Ha túlsúly alakul ki, akkor tompák, lusták, fáradtak, nehézkesek, csendesek, beletörődőek, depressziósak, túl kemények, mozgásra képtelenek vagyunk.
Ha kevés a föld elem bennünk, akkor talajt vesztettek, elszállottak, izgatottak vagyunk, nem találjuk a helyünket és a biztonságot.

VÍZ elem:
A víz elem az együttműködés megteremtésével, összhangba, harmóniába hozza a dolgokat a természetben, a világban. A víz elem a folyékonyságával, az együttműködés létrehozásával az élet fennmaradását biztosítja.
Ha megfelelő a víz aránya bennünk, akkor nyitottak leszünk, elégedettség, gyönyörűség lesz bennünk, és élvezzük az életet, a létezés örömet szerez nekünk.
Ha víz uralja az embert, akkor túl sok érzés, és érzelem kavarog bennünk. Ez oda vezet, hogy megelégszünk olyan terméketlen élethelyzettel, ami már nem válik a hasznunkra. Sodródunk az életben, és elveszítjük a jelenlétet.
Ha kevés víz van jelen bennünk, akkor a jó érzés hiánya miatt az érzelmeink terméketlenné, és szárazzá válnak. Kapcsolataink a többi emberrel és a körülöttünk lévő világgal teli lesz kényelmetlenségekkel, súrlódásokkal.

TŰZ elem:
A tűz elem nem más, mint hőenergia. A tűz elem ismert gyakorlata a tumó gyakorlat, a belső hő felkeltése. A gyakorlók képesek a hóban ülve megszárítani a vizes ruhájukat a testük hőjével. A testben megjelenő tűz elem az erővel, és az alkotás képességével kapcsolatos.
A kiegyensúlyozott tűz elem boldogságot, gyönyörűséget ad a munkában, a felfedezésben, a beteljesítésben.
Ha sok tűzzel rendelkezünk, akkor izgatottak, nyugtalanok, idegesek, ingerlékenyek, robbanékonyak, impulzívabbak leszünk, nem gondoljuk át, hogy mit mondunk, és cselekszünk. Ilyenkor a tolerancia hiányában minden kis apróság miatt képesek vagyunk bosszankodni. Sok gondolat, ötlet keletkezik, amelyek átgondolására nem jut elegendő idő.
Ha kevés a tűz bennünk, akkor hiányzik az erő, a vitalitás, az alkotás, a kezdeményezés, a lelkesedés, a motiváció belőlünk.
A tűz a föld és a víz ellensége, ha sok a tűz, mindig gondolnunk kell a föld és a víz elem gyengeségére, és ha kevés a tűz, akkor a föld és a víz elem kiegyensúlyozására.

LEVEGŐ elem:
A levegő elem a kiterjedés, a cselekvés, a változás, a mozgás mozgatórúgója.
A levegő a tanulással, a tudat rugalmasságával, a kíváncsisággal van kapcsolatban.
Ha a levegő megfelelő arányban van, akkor rugalmasak vagyunk, a tudat új irányokba mozdulhat, felül tudunk emelkedni a gondokon, és a problémákon, s ez által megértjük azokat, s tudást halmozunk fel, és dönteni tudunk. A negatívat pozitívvá tudjuk alakítani, a rosszban meglátjuk a jót, az előrevivőt.
Ha a levegő elem uralkodóvá válik, akkor a föld és a víz elem hiányos bennünk, és hiányzik a stabilitás, és az elégedettség. Ilyenkor nehezen tudjuk elfogadni azt, ahogyan a dolgok vannak, mindig mást szeretnénk. Ijedősek, aggódóak, ingatagok, bizalmatlanok, összpontosításra képtelenek vagyunk, gyakran szétesünk.
Ha a levegő hiányos, akkor megrekednek, nehezen változnak a dolgok, és rátelepszenek az életünkre. Nem tudunk dönteni.


Az öt elem mandalájából kiderül, s megérthetjük, hogy az akadályok, problémák, gondok, zavarok, s minden más a finom szinten kezdődnek, és az anyagi megnyilvánulás felé tartanak. Minél tudatosabb az ember, annál inkább képes a finomabb szinteken felismerni a kezdődő akadályokat és finom módszerekkel (pl. megfelelő meditációval) időben változtatni rajtuk. Ha már vakbélgyulladás alakult ki, akkor már műteni kell, és kevés a meditáció a gyógyuláshoz. Természetesen súlyos betegségeknél is hasznos minden szinten az elemek kiegyensúlyozása. A vakbélgyulladásnál, a műtét, a borogatás, a gyógyszerek, a megfelelő táplálkozás, a pihenés, a gondolkodás, az érzelmeink tudatosítása, a meditáció, és a hit elősegíti a gyógyulást, az elemek egyensúlyba hozását. De ugyanez az a helyzet egy depresszió, haláleset vagy válás esetén is.

Az elemek mandalája nem pusztán szimbólum, pszichologizálás, fogalmi absztrakció, hanem minden létező szent lényegisége.

Kiss Gábor