<<<

2005 - szeptember  

>>>

Irányt mutató mandala

 


A mandala elemzése: 

Noéminek köszönhetjük a fenti nagyon izgalmas mandalát. Az alkotó 22 éves egyetemista. Ezt írta a mandalája mellé: „Gondoltam elküldöm életem első mandaláját....Sokat szoktam ezt-azt rajzolni, de valami miatt ez a mandala kifejezetten fontos nekem, sokáig magamnál hordtam, csak összegyűrődött, de mindennap ránézek.”
Az első mandala különösen sokat mondó, és érdekes, olyan, mint, az, az ember, aki régóta nem beszélt már senkivel, tele van élményekkel, és akkor találkozik valakivel, akire rázúdíthatja a sok, felgyülemlett, ki nem mondott élményeit, érzéseit. Így van ezzel a tudatalatti is, az első mandalában mindenről szeretne beszélni. Az első mandala elkészítése mindig egy rendkívüli pillanat, mikor tudatosan szeretnénk a tudatalattinkkal felvenni a kapcsolatot, tele vagyunk várakozással, jól eső feszültséggel, izgalommal, ahhoz hasonlítható érzés, amikor az első nagy szerelmünkkel találkozunk. Ezt a találkozást nem felejtjük el sohasem.
Így van ez az álmoknál is. Sokszor hasonlítottam már a mandalát az álmokhoz, hiszen mindkettő a tudatalatti ismeretlen világából hoz számunkra, a tudatos énünknek híreket, útmutatásokat, gyógyító energiákat, figyelmeztetéseket, tanításokat. Az álmoknál is vannak úgynevezett kezdő, vagy iniciális álmok.
„C.G. Jung szerint gyakran megesik, hogy a kezdő vagy iniciális álom nagy vonalakban feltárja az álmodó tudattalanjának programját. Lehetséges, hogy a tudattalanunknak – mindenkire jellemzően más – valóságos programja van? Amelyről tudatos énünk nem tud? Ámbár a sodrását néha megérzi. A kezdő, vagyis iniciális álom különös figyelmet érdemel. Rendszerint akkor álmodjuk, amikor először megyünk pszichológushoz. Ilyenkor a tudattalan psziché heves működésbe kezd. Magam ugyan nem pszichológiai terápiára készültem, noha alaposan fel voltam bolydulva, és meghoztam a döntést: következetesen figyelem, jegyzem, értelmezem álmaimat. Ez a döntés hozhatott olyan lélektani helyzetet, mintha pszichológus előtt tárnám fel és rendezném a gondom.” Mohás Lívia: Álomkönyv
Ezt azért idéztem, hogy megértsük, Noéminek miért lehet olyan kedves, és fontos ez a mandala.
Ez a mandala, egy fontos élethelyzetben, a felnőtté válás folyamatában egy irányt adó segítségnyújtás. Miben tud segíteni? Nézzük konkrétan a mandalát.

A Yin és Yang, a TAO ősi jelképe, a teljesség szimbóluma a legjobb helyre került, a mandala középpontjába. A Yin-Yang szimbólum nagyon erős jelkép és hatása Noémi egész életére kihat. Ez a jelkép az egyensúlyt jelképezi, a poláris világunk ellentétes erőinek elfogadását és a kiegyensúlyozását. Csak akkor fejlődhet az ember spirituálisan, ha ez az egyensúly létrejött belül és kívül. Ebből a kettősségből jön létre a négyes felosztás, a négy irány kijelölése, a világunk szimbóluma. Ez a közepe a mandalának, ami arra enged következtetni, hogy a mandala a jelenlegi világunkról és Noémi abban elfoglalt helyéről és szerepéről szól.
A középről kiinduló erőteljes tüzes nyilak megtörnek a különböző színű, és nagyságú körökön, és el is bizonytalanodnak. Ezt én úgy értelmezem, hogy Noémi határozott életfeladattal született (ezek a nyilak) és a körök szimbolizálják a tudattalanban felgyülemlett feszültségeket (előző, és jelenlegi életben összegyűjtött karmikus adóságokból erednek ezek). Ezt a gátló hatást figyelhetjük meg a leveleknél is, a leveleket körbeveszik a körök, pontok, és mint határok funkcionálnak. Vagyis, mint minden embernél a velünk született és szerzett tulajdonságok, programok, beállítottságok, gondolkodásmód, stratégia, stb. nagyban meghatározza Noémi életének alakulását. De a mandala szerint ezek ráadásul még gátolják is a tudatalatti és a tudatos én közötti kapcsolatot, ami igen megnehezíti Noémi személyiségének kialakulását. Nála még erősebben jelen lehetnek az örök kérdések, hogy „Ki vagyok én?”, „Miért vagyok én?”. Noémi számára éppen ezért nagyon fontos az önismeret, a „Találd meg önmagad”, talán ezért is kötött ki az ELTE pszichológia szakán.
A következő szimbólum a falevél, amit meg kell vizsgálnunk. A fa általában az asszonyt jelképezi, a zöld levél a nő kivirulásának szimbóluma, az örök megújulást jelképezi. Noémi csak leveleket rajzolt, hiányzik a fának a kapaszkodó gyökere, a tartást adó törzse, és az égbe fúródó, szétágazó, megnyíló ágak, s az általuk szimbolizált tulajdonságok is el vannak nyomva Noémiben. A levél mondhatnám, hogy a legfontosabb része a fának, hiszen a levélben történik a fotoszintézis, levél nélkül nem élhetne a fa. De tudjuk, hogy a fa gyökér, törzs, és ágak nélkül sem élhetne. A levelek nagyon magányosak így egyedül, messze kerültek az otthonuktól, az egységtől, a középponttól. A levelek még fontos információval szolgálnak, arra vonatkozólag, hogy Noéminek fontos életfeladata a szintézis, összerakni a dolgokat, és átalakítani tápláló, támogató formába önmaga és mások számára. S mindehhez a fényt, a spirituális tudását, tapasztalatát, intuícióját, kreativitását kell használnia. Ez van most gátolva nála. A levél még utalhat arra is, hogy vállalja nőiességét, kamaszból felnőtt, érett nővé kell válnia.
A tudatalatti nagyobb részén (a középső körgyűrűben) különben csend és béke honol. Noémi biztosan szeret egyedül lenni, elmerülni önmagában, és álmodozni. Tele van szeretettel, gyengédséggel, amit nem tud megélni az emberek között, mert nem értik meg Őt. Színes, és gyengéd fantáziával rendelkezik. Ez a csendes befelé fordulás igen érzékennyé teszi, könnyen rá tud hangolódni az emberekre, empátiája erős. Ha elvégzi az egyetemet, és magára talál, akkor jó pszichológus lesz belőle.
A tudatalatti mégis erőteljesen van jelen életében (pont a gátlások miatt), hiszen egészen betör a személyiség területére a külső körgyűrűbe, és egészen a kör széléig hatol. Ez egy kicsit ösztönössé, kiszámíthatatlanná, a világtól elvonttá teheti Őt, s ezért is néha nem értik meg az emberek.
A mandala személyiség és a tudatalatti része össze van öltve fonallal, ez megint egy csodálatos, és leleményes megnyilvánulása a tudatalattinak, ahogy a szimbólumokat használja. 
A személyiségünk születésünktől kezdődően fejlődik, és egyre integráltabbá válik. Az emberi személyiség nem egyetlen tömbhöz hasonló, inkább részekből, fragmentumokból áll össze. Annyi hatás ér bennünket az életünk folyamán, annyi mindenből építkezik a személyiségünk, hogy lehetetlen lenne egy egységes tömbbe tömöríteni. Ahogy fejlődik a személyiség, úgy nő a kontroll az egyes részek felett. A fragmentumok között olykor viszont kitör a polgárháború, amelyet belső konfliktusként élünk meg, sokszor úgy tapasztaljuk meg, hogy a két énrésznek összeegyeztethetetlen törekvései vannak. A belső harcok általában olyan élethelyzetekben törnek ki, mikor döntenünk és változnunk kellene. Ezekben a krízis helyzetekben van óriási segítsége a tudatalatti erejének. Ha ezt nem használjuk, akkor nagy valószínűséggel csak vesztesei lehetünk ezeknek a belső konfliktusoknak, és nem tudunk tovább lépni, megrekedünk. 
Visszatérve a mandalára, két énrész szétválásának megakadályozása történik az összeöltés által. Az egyik énrész a külső személyiséggel azonosul, az úgynevezett perszónával, álarccal, maszkkal, amely inkább kifelé fordul. A másik énrész pedig inkább a tudatalattival kommunikáló rész. A külső és a belső személyiség - ha szabad így neveznem – törekvései nem találkoznak. Ez úgy jelenhet meg Noémi életében, hogy mást mond a lelke, és mást mondanak a tapasztalatai, hogy hogyan kell élni. A külső énrész a fekete és piros színekből ítélve inkább az erőszakosabb megoldásokat támogatja vagy fél megtenni bizonyos dolgokat, míg a belső énrész a békesség, a szeretet és a bölcsesség útját járná.
Itt jön a középpontban található Yin és Yang szimbólumának fontossága, ami által azt kell megértenünk, hogy Noéminek el kell fogadnia, és ki kell egyensúlyoznia a két énrészt. Nem választania kell közöttük, hiszen akkor az egyiket halálra ítélné, s tudjuk mindkét énrész hozzátartozik, nem élhet egyik nélkül sem. Ugyanúgy mint a Yin és Yang egységében is a jó és a rossz együtt, kiegyensúlyozva található meg.
Noémi mandalájában jól látható, hogy a tűz ereje megtörik a középpont határán, és nem tud megfelelően megnyilvánulni az életében. Ez az erő bizony hiányzik az egyensúly megteremtésében. Ezt a belső erőt kell megtalálnia, és felszabadítania önmagában, hogy egészséges önbizalma, bátorsága, határozottsága helyre álljon, és kezébe vehesse életének irányítását.
Összefoglalva:
Mindenkinek mással kell megbirkóznia a felnőtté válás folyamatában. Noéminek leginkább a belső képességeiből (kreativitás, belső erő, érzékenység, intuíció) fakadó önbizalmat kell megtapasztalnia, és az ebből eredő bizalmat, nyitottságot (mind a sorsa és az emberek felé), és az egészséges önkifejezést kellene megvalósítania, és örömét lelnie bennük. Ha mindezt sikerül elérnie - már pedig miért ne sikerülne, hiszen minden adott hozzá -, akkor sokat segíthet az embereknek, kiváló gyógyító lesz, rengeteg sikerélményben, és sok boldogságban lesz része.
Ezúton is köszönöm Noéminek, hogy megosztotta velünk izgalmas mandaláját, és kívánom, hogy élete során igazi önmagára találhasson.

 
 


Az elemzést készítette:
Kiss Gábor

Hónap mandalája  főoldal >>>

 

 
 
 © 2004-2005  mandala.lap.hu - Web by Flornatura