Egyik kedves tanítványomtól kaptam ezt a fantasztikus mandalát, ami nem csak az alkotójáról árulkodik, hanem a mai világról is.
Először is szeretnék a mandala mellé kapott levélből idézni.

"A mandaláim úgy születnek, hogy egyszer csak "bevillan" egy rész, egy minta, de már színekkel együtt. Ez általában ott mozog bennem, és amikor leülök, gyorsan "leskiccelek" egy tervrajzot, színek nélkül. Van, amikor a mandala közepe jelenik meg, de van olyan, hogy tudom, milyen legyen a külső rész, de a közepe még nincs "kiforrva".
Az "Én" mandalám születésekor először a közepe jelent meg, a nagy fehér fényhullámok a lángnyelvekkel forogtak. Amikor leültem felvázolni a mandalát (még csak vázlat formájában) valami nem stimmelt. Éreztem, valami hiányzik, nem teljes a kép. Másnap ismét leültem a vázlathoz, és akkor egyszer csak bezártam a lángokat egy háromszögbe, és akkor már láttam a színeket is magam előtt, hogy középen fény, (fehér, sárga), lángnyelvek a tűz színeiben és körülötte sötétség. Ekkor még úgy gondoltam, hogy csupa fekete lesz a külső szél, de festés közben ez megváltozott. De így lett az igazi. És hát a piros is nagyon fontos volt, hogy a mandalán kívül erősen megjelenjen. 
Ez a mandala nem került ki a falra, de megnyugvást hozott számomra. Kifestettem magamból valamit, és valami új is kezdődött ezzel. De erre csak később jöttem rá, amikor a következő mandalákat már megfestettem. Az "Én" mandalám után már nemcsak a tűz színei uralkodtak a mandaláimban, hanem megjelent a kék, azután több szín is, ami eddig nem volt jellemző.
Mindig szeretettel tekintek erre a mandalára, mert olyan erő lakozik benne, ami átvitt egy, vagy több problémán is. 
Az "Én" mandalám december elején készült. Az októberi tanfolyam után teljesen fel voltam dobódva, teljes erőbedobással mindent egyszerre akartam megtanulni, elolvasni minden könyvet stb. Sajnos a "külvilág" nem fogadta olyan lelkesedéssel ezeket a dolgokat. Otthon a férjemmel kerültem emiatt konfliktusokba, a munkahelyen pedig kirekesztettnek éreztem magam. Mindez a mandala külső színein látszik: fekete, sötétkék, barna. Félelmek, gátak, fájdalom, bizonytalanság, egyedül lét….
Ebben az időben gyomorproblémákkal is küszködtem, szinte állandóan fájt a gyomrom bármit ettem. A diéta és ez a mandala is segített abban, hogy két hét múlva nyoma sem volt a gyomorfájásoknak. Képtelen voltam ezeket a problémákat megemészteni, a mandala festése után jöttem rá, hogy a hibákat önmagamban kell keresnem.
Kell, hogy a belső energiákat kiengedjem, de harmonikusan, tudatosan irányítva kifelé.
A mandalában a háromszög mellett a kilences az uralkodó szám: 9 hullám, kilenc lángnyelv. Emlékszel a tanácsodra? Három dolgot mondtál, hogy próbáljam meg egyesíteni. Hát valószínű ez az üzenete ennek a kilences számnak a mandalában: (S.Fincher könyvéből idézve) "a kilences szám azt is jelölheti, hogy teljesebb lehetne a létünk, ha egyesítenénk a hármat: fizikait, a mentálist és a szellemit."
Ez tartom talán a legfontosabb üzenetnek ebből a mandalából.
Karácsony táján, amikor ránéztem erre a mandalára rájöttem, hogy szépen lassan is megtanulok mindent, nem kell behabzsolni a világot egyszerre, célokat tűzök magam elé, mit szeretnék elérni most, és később stb. Ha kimondom a véleményemet, szabadjára engedem egy picit az érzelmeimet, a külső világ is másképp "áll" hozzám. A változás januárban már "mérhető", mert otthon is helyre jött a kapcsolat, és a munkahelyemen is rendbe vannak a dolgok. És önmagammal is kicsit elégedettebb vagyok."

Ezután a levél részlet után nekem már nincs is sok dolgom :-) A mandala alkotója gyönyörűen leírta, hogy hogyan tud segíteni nekünk a mandala.
A manadala középpontja a tiszta fehér fény. Ennek a kiáradásából születik meg a tűz, az energia, ami felépíti a világunkat. A sárga szín a napfényt, az apát szimbolizálja. Ezek jelképezik a JANG-ot. Maga forma, az anyag tulajdonsága jelképezi itt az anyát, a JIN-t. Általában minden mandalában megjelenik ez az ősi tudás, ez nem más, mint belső törekvés az egyensúly megtalálására.
A háromszög ebben az esetben sok mindent jelent. A belső zárt tere mutatja, hogy erős önkontroll, önbizalom hiány, és félelem van jelen, mind három erősen visszatartja a belső kreatív, alkotó erőket. Másodjára a háromszög olyan mintha felvágnák a külső felszínt és széthúznák a felső rétegeket, hogy bepillantást nyerhessünk az alkotó belső világába, olyan mikor a színházban széthúzzák a függönyöket, és bepillanthatunk a színpadra. Ez egy őszinte kitárulkozás, egy igény arra, hogy megmutathassa, mi van belül, hogy milyen is Ő valójában. Harmadjára a háromszög a teremtő szimbóluma, ami azt jelzi, hogy egy új világ, egy új életérzés, egy új fejezet veszi kezdetét az alkotó életében.
A tudatalatti mindig jelenlevő segítségét szimbolizálja, hogy a fehér fény kijut ebből a börtönből, de az érzelmek, a saját igények, és a szükségletek kifejezése még el van nyomva, és belül óriási tűz, nyomás, és feszültség segítségével szeretne a felszínre jutni. Mindenki tudja, hogy ezek a belső feszültségek könnyen aláássák az ember egészségét, és nem jó sokáig fenntartani ezt a helyzetet, és nem jó megvárni, míg felrobbanva az egész életünket tönkreteszi. Nem lehet mindenkinek megfelelni, mindenkit kiszolgálni, mindenkivel jót tenni, és kedvesnek lenni úgy, hogy önmagunkat a hátérbe szorítjuk.
Az alkotónak a fehér fény, a spiritualitás, a lelki kincsek megtapasztalása segített megérteni, és megoldani jelenlegi élethelyzetét, a sötétségbe fényt hozva, megvilágítva, és felismerhetővé téve a fontos, és értékes dolgokat.
A háromszög három részre osztja a kör szélét és itt három sötét szín jelenik meg. Észak-keleten jön be az energia, ez szimbolizálja a születést, az itt lévő fekete szín elnyelve mindent azt sugallja, hogy ma nem érdemes megszületni. A déli részen az élet van jelen, ami most a szürke szín által, a szürke, sivár életet jelenti. Az észak-nyugati orientáltságú részen, az elmúlás oldalán, a sötét kék végtelenségével mintha azt mondaná - milyen pici és jelentéktelen vagyok, úgy megyek majd el, hogy nem hagyok magam után semmi nyomot.
A mandalán kívül eső rész, azt jelképezi, hogy az alkotó, milyennek tapasztalja meg a világot maga körül. Itt a piros nagyon valóságosan mutatja, hogy a világunkban a JANG került túlsúlyba, minden erőteljes mozgásba jött körülöttünk, amihez egyre nehezebben tudunk alkalmazkodni.

Ez a mandala mindenkihez szól, és csodálatos egyszerűséggel fejezi ki a mai szorongó ember mély lelkivilágát.
Ebben az esztelen rohanó, globalizálódó, virtualizálódó, és szorongó világban az emberek fokozatosan elmagányosodnak. Szétesnek a népek, az országok, a családok, a barátságok, a munkahelyi kollektívák. Egyre kevésbé érezzük azt, hogy van hova tartoznunk. Egyre több ember lesz beteg, depressziós, kövér, szorongó, önbizalom-hiányos, céltalan, mert egyedüli érték a pénz, s az általa megszerzett hatalom. Amit ma megtanul az ember, az gyorsan elavul, folyamatosan kell tanulni, változni, alkalmazkodni, hogy lépést tarthassunk a rohanó világgal.
Nagy a zűrzavar, a káosz körülöttünk. Válságban van az emberiség, a nyugati kultúra, s ebben a mi kis hazánk még mélyebb válságban van. Elárasztott bennünket az agresszió, a gyűlölködés, a viszály, a neurózis, a türelmetlenkedés, a rövidlátó önzések.
Az emberiség már jól látja, hogy ökológiai katasztrófába rohan, s még mindig nem tesz ellene semmit. Erre a veszélyes nemtörődömségre mondják már sokan, hogy alvajáró lett az emberiség.
A fenti mandalában található fehér fény fogja az emberiséget is kihúzni ebből a válságból, mikor nem az anyagi jó létünk lesz a legfontosabbak már, hanem fókuszunk középpontjába a lelki kincsek kerülnek, és a spirituális fejlődésünk.
Befejezésül köszönöm szépen szeretet tanítványomnak ezt az értékes mandalát, ami tulajdonképpen nem más, mint egy mély álomból való ÉBRESZTÉS.

Az elemzést készítette:  Kiss Gábor

Hónap mandalája  főoldal >>>