<<<	2004 - augusztus	>>>
	A születés kezdete

A mandala elemzése:

Már régen szemezgetek egy mandalával, az egyik tanítványom festette, és hatására valami nagyon mélyen megmozdult bennem.
Hogy megfejtsem a mélyben megmozduló érzést, két úton is elindultam, az egyik a szenvedélyes, önpusztító élni akarás, a Stendhal Vörös és fekete regénye alapján, amelyben a nagyravágyás, a hősiesség, a szabadságvágy, a szerelem, az érzések, és érzelmek szenvedélyes sodrásában, tűzében, a főhős élete önpusztításban ér véget.
A második út a vér útja, a Grál edényében felfogott, megváltó Krisztusi vér, a mágia által felhasznált vér, a vérszerződések vére, és még folytathatnám a vér kiterjedt szimbolizmusát.
Egyik út sem vezetett sehová ebben az esetben. Sokkal mélyebbre kellett mennem a megfejtésért.

A mandala alapja a Hónap mintája volt májusban, és a szerelemhez kapcsolódott. Rá kellett jönnöm, hogy ez a mandala nem a hagyományos szerelemről szól, hanem az élet szerelméről. A színek értelmezésével sikerült közelebb jutnom a titokhoz. Ez a mandala 3 színből épül fel, fekete, vörös és az arany egyfajta árnyalatával. Az ember szeme 200 árnyalatot képes egy színből megkülönböztetni, olyan ez a mandala mintha egy mondat csak alanyból és állítmányból állna. Nincsenek benne jelzők, hasonlatok, metaforák, nincs benne költészet. Ez a három szín végtelenül leegyszerűsíti a mondanivalót, a lényegre törekszik.

A fekete a sötétség, az árnyék, a gonosz, a halál, a titok, a rejtély színe. Az ürességről beszél, az anyaméhről, a föld mélyéről, a kezdetek forrásáról, káoszáról. Az ego félelemként éli meg a sötétséget, rémisztő, és ijesztgető, gonosz szellemek, lények népesítik be. A fekete a tudatos énünk fenyegetettségét, a passzivitást, a tudat teljes elvesztését jelenti számunkra.

Vörös, mint a vér - izgató, erősítő, mozgásba hozó, melegítő hatással van az emberre. Örömöt, életörömöt, aktivitást, életszeretetet jelent.
Vörös mint a tűz - energiát, megtisztulást (a régi dolgok felégetésével, megsemmisítésével) jelent, de mint Mars hozhat háborút, gyűlöletet, dühöt, szenvedést, értelmetlen pusztítást is. Férfiasság, heves vérmérséklet, szenvedély, gyarapodás, erős érzelmek tartoznak még a vöröshöz. A vörös megmutatja az élet iránti elkötelezettséget, és a test elfogadását. A gyökér csakra színe. Kapcsolódás a Földi energiákhoz, az anyaföldhöz.

Az aranyszín spirituális szín, a legtisztább, a legmagasabb rezgésű nemes szín. Minden kultúrában védő szerepe van.

Ebben a mandalában hiányzik a tűz rombolása, és a fekete halál elnyelő hatása. Itt úgy érzem, hogy valami felépül, valami titokzatos, amiről nagyon keveset tudunk.
Ez a mandala a születés misztériuma, tudat, a tudatosság, az ember individualizációjának első lépéseit láthatjuk, ami tele van még félelemmel, kíváncsisággal (fekete), kontrolálatlan, mindenáron kielégülést igénylő nyers, durva erővel (vörös), és egyfajta finom megtartó védelemmel (arany) a háttérben.
A fekete végtelenségében megnyílt előttünk egy színpad, egy előadás, egy élet.
A vörös középpont arról árulkodik, hogy most a vörös színről van szó, a vérről, a vérre menő életről. A vörös energia tüze magában hordozza a felébredést, az individualizáció folyamatának, a tudatosulás folyamatának, a világ megragadásának a kezdetét, amely folyamatban az egyénnek egyszerre kell megküzdenie a külső világgal, és belső világával (a tudattalannal). Ez a mandala fájó, és félelemmel teli első lépésekről szól, mikor az egyén elkülönül a kollektív pszichétől, és kezdi kialakítani individuális személyiségét. Mindez számunkra tudattalanul a mélyben történik, de meditáció, és pl. mandala segítségével a felszínre hozhatók ezek a tapasztalatok. Mindezzel jobban megismerhetjük önmagunkat, és az élet lényegiségét.
Aki megismeri a művészi alkotófolyamat örömét, az a legnagyobb erők egyikére ébred rá. A nagy művészek életrajzai már régen bebizonyították, hogy az alkotófolyamat ösztöne a tudattalanból milyen erővel tör fel, amely minden emberit magához ragad és a mű szolgálatába állít, még az egészséget, és az emberi boldogulást is. Jung így ír erről: „ A meg nem született mű természeti erőként lakik a művész lelkében, amely vagy zsarnoki erővel, vagy a természet céljának finom cseleivel érvényesül, mit sem törődve annak az embernek üdvével és fájdalmával, aki a teremtő erőt hordozza. Az alkotóerő úgy él és növekszik az emberben, minként a fa a földben, amelyből táplálékát kikényszeríti. Ezért helyesen tesszük, ha a művet megteremtő alkotófolyamatot élő, az emberi lélekbe beléplántált dolognak tekintjük.” Vagyis mindenki számára elérhető lehetőségről van szó. Ez történt a tanítványom esetében is, aki minden előképzettség és gyakorlat nélkül az ötödik mandalájában már mások épülésére is alkalmas tudást hozott a felszínre, mikor teljes szívvel, és erőbedobással vette bele magát az alkotásba.

Összefoglalva ez a mandala a korom fekete végtelenségéből, a tudattalanból, az új élet bársonyosan simogató melegágyából (YIN) a nyers tűz (YANG, fény) segítségével megszületik az élet.
 

Az elemzést készítette:  Kiss Gábor